Trump totális háborút tervez, nem tárgyal és az összes lehetséges iráni vezetőt likvidálná
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy nem érdekelt az Iránnal folytatott tárgyalásokban, és felvetette annak lehetőségét, hogy a háború csak akkor érhet véget, ha Teheránnak már nem marad működő hadserege vagy hatalmon lévő vezetése.
Trump szombaton az Air Force One fedélzetén újságíróknak azt mondta: a légi hadjárat értelmetlenné teheti a tárgyalásokat, ha Irán összes lehetséges vezetőjét megölik, és az iráni hadsereget megsemmisítik.
Egy ponton lehet, hogy már senki sem marad, aki azt mondhatná: megadjuk magunkat
– mondta Trump.
Izrael vasárnap közölte, hogy újabb csapásokat indított Irán-szerte. Közben Kuvaitban egy dróncsapás következtében hatalmas tűz pusztított egy kormányzati irodaépületben. A Közel-Keletet káoszba taszító, az olajpiacokat megrázó háború így a második hetébe lépett.
Trump az uránkészletet keresi, Irán bocsánatot kért, de továbbra is támadja szomszédait
Az Egyesült Államok és Izrael egy későbbi szakaszban különleges erők Iránba küldéséről is tárgyalt, hogy biztosítsák az ország magas dúsítású uránkészletét – jelentette az Axios négy, az egyeztetéseket ismerő forrásra hivatkozva. A Fehér Ház egyelőre nem kommentálta a hírt.
Irán elnöke, Maszúd Pezeskián bocsánatot kért a szomszédos államoktól az ottani amerikai létesítmények elleni iráni támadások miatt, hogy csillapítsa a Perzsa-öböl térségében növekvő feszültséget.
Trump követelését, miszerint "Irán feltétel nélkül adja meg magát", „álomnak” nevezte. Ugyanakkor közölte: az ideiglenes iráni vezetői tanács megállapodott abban, hogy "felfüggesztik a környező államok elleni támadásokat", hacsak onnan nem indulnak csapások Irán ellen.
A kijelentések belpolitikai vihart kavartak Iránban. Az elnöki hivatal később hangsúlyozta, hogy az iráni hadsereg "határozottan válaszol az amerikai bázisokról érkező támadásokra".
A bejelentés azt követően történt, hogy Szaúd-Arábia figyelmeztette Teheránt: ha Irán folytatja a királyság és energiaszektora elleni támadásokat, "Rijád hasonló módon válaszolhat". Szaúd-Arábia, Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek kormányai szombaton és vasárnap hajnalban iráni dróntámadásokról számoltak be, különböző mértékű károkkal. Az iráni Forradalmi Gárda emellett amerikai erőket is célba vett egy bahreini bázison – idézi az iráni állami médiát a Reuters.
Európába is átterjedt az iráni háború
Norvégia fővárosában, Oslóban, vasárnap hajnalban robbanás érte az amerikai nagykövetséget. A norvég rendőrség szerint kisebb károk keletkeztek, sérültek nincsenek. A robbanás oka egyelőre ismeretlen.
Washington egyelőre nem adott ki szövetségi biztonsági figyelmeztetést, amely a konfliktus miatt megnövekedett fenyegetettségre hívná fel a figyelmet. Egy friss amerikai hírszerzési értékelés azonban arra figyelmeztetett, hogy Irán és szövetségesei valószínűleg célzott támadásokkal fenyegetik az Egyesült Államokat.
- Teherán egyes részein hatalmas robbanásokat hallottak – jelentette az állami média –, miközben Izrael közölte, hogy iráni rakétabázisokat és parancsnoki központokat támadott.
- Az amerikai–izraeli támadások legalább 1332 iráni civil halálát okozták, és ezrek sebesültek meg – közölte Irán ENSZ-nagykövete, Amir Szaíd Iravani.
- Amerikai tisztviselők a Reutersnek azt mondták, hogy "valószínűleg amerikai erők felelősek" egy iráni lányiskolát ért csapásért, amely gyermekek tucatjainak halálát okozta. Trump azonban bizonyítékok nélkül azt állította, hogy "Irán felelős a támadásért".
Szerintünk Irán tette, mert a fegyvereik rendkívül pontatlanok
– mondta Trump. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter hozzátette: az ügy "még vizsgálat alatt áll".
Egyelőre ész nélkül lő mindenki mindenkit, de a fő cél az olajipari infrastruktúra
- Iránban helyi hírügynökségek az olajügyi minisztérium egyik forrására hivatkozva azt jelentették, hogy "három térségben, köztük Teherán nyugati részén, Karadzsban üzemanyag-raktárakat értek támadások".
- Teherán az amerikai–izraeli támadásokra válaszul Izraelt és a Perzsa-öböl arab államait támadta, amelyek amerikai katonai bázisoknak adnak otthont.
- Izrael újabb csapásokat indított Libanonban is, miután az Iránnal szövetséges Hezbollah átlőtt a határon. Izrael figyelmeztette Libanont, hogy „nagyon súlyos árat” fizet, ha nem fékezi meg a Hezbollahot. A szervezet erősségeit légi csapásokkal támadták, és egy halálos légideszant-akciót is végrehajtottak az ország keleti részén.
- Bejrút Hezbollah által ellenőrzött déli külvárosában szombat reggelre újabb épületek **romhalmazzá váltak. Az Izrael Libanon elleni támadásai következtében a halálos áldozatok száma mintegy 300-ra emelkedett.
Olajpiaci sokk
Irán „maximális káoszra” épülő stratégiája jelentősen növelte a konfliktus költségeit: megemelte az energiaárakat, és megzavarta a globális üzleti és logisztikai láncokat. Kuvait állami olajvállalata szombaton csökkenteni kezdte kitermelését, csatlakozva Irak és Katar korábbi olaj- és gáztermelés-csökkentéseihez. Az olajárak többéves csúcsra emelkedtek, miután a konfliktus során Irán gyakorlatilag lezárta a Hormuzi-szorost, a világ egyik legfontosabb energiaszállítási útvonalát.
