Magyar Nemzeti Bank: itt a várva várt kamatdöntés

Továbbra is kivárásra játszik a Magyar Nemzeti Bank, a monetáris tanács a mai kamatdöntő ülésén változatlanul 6,5 százalékon tartotta az alapkamatot. A Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők sem számítottak lazításra, tehát a mai döntés nem okozott meglepetést, annak ellenére sem, hogy a jegybank a tavaly decemberi kamatdöntő ülésén már résnyire nyitotta az ajtót a kamatcsökkentések előtt. 

Magyar Nemzeti Bank: itt a várva várt kamatdöntés

Varga Mihály elnök a decemberi kamatdöntést követő szokásos sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a következő hónapoktól adatvezérelt üzemmódra tér át a jegybank, azaz hónapról hónapra, a beérkező adatok és pénzpiaci fejlemények fényében hozza meg a döntését.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza korábban azt mondta a Világgazdaságnak, a jegybanki kommunikáció decemberben éles fordulatot vett ugyan, szerinte azonban még nem érkezett el a kamatcsökkentés ideje. Ezt azzal indokolta, hogy az MNB várhatóan megvárja az év eleji átárazások mértékét és az első egy-két-három havi inflációs adatot, ez pedig már önmagában kizárta a januári kamatcsökkentés lehetőségét.

Az inflációban ráadásul mindig nagy szerepük van az árrésstopoknak. Jelenleg február 28-ig van érvényben az élelmiszerekre és a drogériás termékekre kivetett árrésstop, de ha ezeket kivezetik, az egy ugrást jelentene a követő hónapokban. Ám ennek mértékét egyelőre nehéz látni, Regős szerint lehet nagyon alacsony is, de lehet 1,5 százalékpont is. Az optimista forgatókönyvet valószínűsítik Varga Mihály szavai, a jegybankelnök azt mondta, hogy az árrésstopok kivezetésének kisebb lenne a hatása, mint amekkorát a bevezetésük jelentett. 

„Ha a kormány úgy dönt, hogy megszünteti az árrésstopokat, nem hiszem, hogy másfél százalékponttal nő az infláció Magyarországon” – fogalmazott a decemberi kamatdöntést követően, ami azzal magyarázott, hogy a gazdaság hosszú távon alkalmazkodik az ilyen típusú beavatkozásokhoz. És az sem lehet biztosra venni, hogy egyáltalán kivezetik az árrésstopokat. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexnek adott interjújában azt pedzegette, hogy hosszabb távon is szabályozhatja a kormány bizonyos termékek árrését.

Ami azonban továbbra is fejtörést okozhat a jegybankároknak, az a szolgáltatásinfláció: az elmúlt 25 évben csak 2022-ben volt ahhoz hasonló mértékű havi áremelés, mint legutóbb decemberben. Erre a területre a jegybank is kiemelt figyelmet fordít, Kurali Zoltán alelnök „makacs” áremelkedésére mutatott rá a legfrissebb inflációs adatok közzétételét követő napon. 

– mondta az alelnök, s hozzátette: az MNB továbbra is óvatos és türelmes hozzáállást tart fenn a monetáris politikával kapcsolatban.

Két-három kamatcsökkentés jöhet idén

A lazítás mellett több érv is szól. Az infláció már a jegybank célsávjában van tavaly november óta, és a következő hónapokban akár a cél alá, bőven 3 százalék alá süllyedhet, továbbá a főbb régiós versenytársak (Csehország, Lengyelország) többször csökkentették már a kamatszintet tavaly, így a növekvő kamatkülönbözetből lehet faragni. A régióban egyedül a román jegybank nem nem vágott a kamatokon, az irányadó rátája a magyarral megegyezően 6,5 százalék.

Az igazán nagy kérdés, hogy az MNB mikor dönt először a kamatcsökkentések újraindításáról. Molnár Dániel, az MGFÜ Elemzési Centrumának vezető elemzője úgy látja, több szcenárió is szóba jöhet az első kamatcsökkentés időzítését illetően.

• Ha a januári inflációs adatok kedvezően alakulnak, és a szolgáltatások decemberi jelentős áremelkedése csak átmenetinek bizonyul, és még a geopolitikai konfliktusok, különösen az orosz–ukrán háború vonatkozásában is sikerül előrelépést elérni, akkor akár már a februári ülés lazítást hozhat. 
• Egy másik lehetőség a márciusi Inflációs jelentéssel publikált új előrejelzéssel párhuzamosan végrehajtott kamatvágás, amely erősítené az adatvezérelt kommunikációt.
• A harmadik eshetőség a júniusi kamatvágás, amelyet az új Fed-vezetés várható lazább hangneme eredményezte mozgástér támogathat.

Elemzők szerint idén összességében két-három kamatcsökkentésre szánhatja rá magát a jegybank. Többek között erről is küldhet jelzést Varga Mihály, aki 15 órától tartja szokásos sajtótájékoztatóját. Az eseményt élőben közvetítjük.

Egyre szebben fest az inflációs kép

Utoljára 2024 szeptemberében, Matolcsy György elnöksége alatt csökkentette az alapkamatot a monetáris tanács, aztán októberben, az amerikai elnökválasztással kapcsolatos pénzpiaci turbulenciák, valamint a magyarországi infláció újbóli emelkedése miatt leállt. A szigorúságon a 2025 márciusában felálló új jegybanki vezetés sem enyhített, sőt, Varga Mihály többször is leszögezte, hogy prioritásként kezeli a stabil forintárfolyamot. Miközben a nagy (EKB, Fed) és régiós jegybankok (lengyel, cseh) csökkentették az irányadó rátájukat, addig az MNB kivárt, az egyre nagyobbra nyíló kamatprémium pedig a hazai eszközök felé terelte a befektetőket. A következetes monetáris politika végül meg is hozta az eredményét:

• az euróval szemben 7 százalékkal,
• a dollárral szemben pedig 17 százalékkal erősödött a hazai deviza.

A forintárfolyam mellett a külső környezet is elősegítette a kommunikációs fordulatot. Az MNB tavaly decemberi inflációs jelentése is kiemelte, hogy másfél év után véget ért a globális élelmiszerár-emelkedési ciklus, szeptember óta a globális élelmiszerárak már mérséklődnek. Bár a kedvező hatások csak részben jelentek meg a hazai fogyasztói árakban, a jegybank csökkentette a 2026-ra vonatkozó inflációs prognózisát, összességében pedig idén 3,2 százalékos inflációval számol. Decemberben már 3,3 százalék volt az infláció Magyarországon, de 2026 elején nem kizárt, hogy bőven a jegybank 3 százalékos célja alá is benéz a pénzromlás üteme. Igaz, ez főleg a tavalyi bázishatás eredménye, a forint tartós erősödésének és a globális élelmiszerárak csökkenésének a hatása még nem jelent meg teljes egészében a hazai boltok polcain.