Lakásépítési boomban ég az ország
Tavaly 12 062 új lakás épült, 9,3 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 28 081 volt, 37 százalékkal több, mint 2024-ben – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki tájékoztatásából.
Országosan csaknem tizedével kevesebb új lakást adtak át tavaly
A fővárosban 14, a megyei jogú városokban 26, a községekben 6,6 százalékkal kevesebb lakás épült, mint 2024-ben. Csak a nem megyei jogú városokban emelkedett az átadott lakások száma (8,9 százalék).
Bár a főváros súlya kissé mérséklődött, továbbra is itt épült fel az új lakások közel egyharmada.
A lakásépítés területi koncentrációja a fővároson belül is erős. Budapest 3949 új lakásának 62 százaléka négy kerületben épült fel: a XIII. kerületben 732, a IX. kerületben 636, a VIII. kerületben 631, a XI. kerületben pedig 458 új lakást vettek használatba.
Pest régió 8,2, Dél-Dunántúl 8,8 és Nyugat-Dunántúl 3,9 százalékos növekedésén kívül minden más régióban csökkent az átadott lakások száma az előző évihez képest. Mindössze néhány nagyobb településen épült nagyobb számú új lakás, a megyeszékhelyek közül Nyíregyházán (294), Kecskeméten (276), Szegeden (210), továbbá Siófokon (287) és Keszthelyen (226).
A természetes személyek által épített lakások aránya 38 százalékról 36 százalékra csökkent, a vállalkozások által építetteké 61 százalékról 64 százalékra nőtt az előző évihez képest.
Az új lakóépületekben használatba vett lakások 51 százaléka családi házban, 39 százaléka többlakásos épületben, 6,5 százaléka lakóparkban található. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1 négyzetméterrel 95,6 négyzetméterre mérséklődött 2024-hez képest. A fővárosi lakások mérete átlagosan 71,3 négyzetméter volt.
Az értékesítési céllal épített lakások aránya 64, a saját használatra építetteké 34 százalék volt, ez az összetétel az értékesítésre szánt lakások javára módosult 3,0 százalékponttal.
A következő években sokkal több új lakást építenek
Országos szinten az építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 28 081 volt, 37 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
Budapesten összesen 10 959 lakás építésére adtak engedélyt, 56 százalékkal többre, mint egy évvel korábban. Az engedélyezett fővárosi lakásépítések 71 százaléka három kerületben fog megvalósulni. A XI. kerületben 4247 engedélyt adtak ki, ezt követi a XIII. kerület 2054 és a X. kerület 1458 engedélyezett lakással.
2024-hez képest a megyei jogú városokban (a fővároshoz hasonlóan) 56, a többi városban 18, a községekben pedig 13 százalékkal nőtt az engedélyezett lakások száma.
A megyei jogú városok közül kiemelkedik Debrecen 926 és Szeged 864 engedélyezett lakással, ugyanakkor 500-nál több lakásra adtak ki engedélyt Nyíregyházán, Győrben és Székesfehérváron is.
Az előző évihez képest az ország összes régiójában emelkedett az építési engedélyek alapján építendő lakások száma. A legmagasabb regionális növekedést Dél-Alföld mutatta (76 százalék), ezt követte Budapest (56 százalék), majd Közép-Dunántúl (49 százalék).
Az építtetők az esetek 27 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.
Az egy évvel korábbinál 18 százalékkal több, összesen 10 228 lakóépületre adtak ki építési engedélyt. A létesítendő nem lakóépületek száma 2975 volt, 16 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.
A tavalyi évtizedes mélypontot jelent a lakásépítésben
Ahogy arra számítani lehet a korábbi adatokból, ellentmondásos évet zárt a lakásépítési piac – reflektált elemzésében a friss KSH-adatokra az Ingatlan.com.
„A 2025 év évtizedes mélypont a lakásépítések szempontjából, legutóbb 2016-ban épült kevesebb lakás, abban az évben kevesebb mint 10 ezer lakóingatlant adtak át. Ugyanakkor a következő években újra felpöröghetnek az építkezések. Egyrészt az Otthon Start program keresletnövelő hatásának, másrészt pedig az olyan lakásépítési beruházásoknak köszönhetően, amelyek ezt a keresleti hullámot szeretnék meglovagolni. Ennek első jeleit már látjuk a bővülő újlakás-kínálat formájában” – fogalmazott Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Az ingatlanpiaci portál saját adatai szerint február közepén közel 12 ezer eladásra szánt új építésű ház és lakás szerepelt az országos kínálatban, ami 23 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Budapesten 54 százalékkal bővült az új építésű ingatlanok kínálata, aminek jelentős része az eddigieknél megfizethetőbb áron, négyzetméterenként 1,5 milliónál olcsóbban lesz meglehető.
A megyeszékhelyeken 7,5 százalékos a kínálat bővülése a városokban pedig 24 százalékos.
A fővárosi új lakások esetében a négyzetméterárak középértéke megközelíti az 1,7 millió forintot, a házaknál pedig ez az összeg kevesebb mint 1,3 millió forint. A vármegyeszékhelyeken az új lakásoknál 1,15 milliós, míg a házaknál 950 ezer forintos átlagos négyzetméterárakkal számolhatnak a vásárlók. A kisebb városok esetében az új lakásoknál 1,2 millió az átlagos négyzetméterár, a házaknál viszont 200 ezer forinttal kevesebb ennél.
Már a községek új lakásainál is 1 millió forint feletti mediánnal lehet számolni, miközben a házak esetében 900 ezer forint alatt maradt ez az érték.
„A gyorsabban befejezhető kisebb projektek és családi házas építkezések miatt már 2026-ban is növekedésnek indulhat a lakásépítések száma. 2027-ben akár 18-20 ezer lakást is átadhatnak, ami jelentős növekedésnek számít a tavalyi 12 ezres szinthez képest. 2028-ban pedig akár 20-25 ezer lakás megépítésével is lehet számolni a jelenlegi kilátások alapján” – fogalmazott az Ingatlan.com szakértője.
Lakáspiaci poszttraumás szindróma a nagy inflációs évek után
Juhász Attila, az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke szerint
a visszaeső lakásépítés az építőipar nagy átfutási ideje miatt valójában egy poszttraumás szindróma. Most a 2022–23-as nagy infláció okozta bizonytalanságot érzékeljük, de 2026 már felívelést hozhat.
A kiadott engedélyek adatai alapján a családi házak most 25-30 százalékot képviselhetnek a közeljövőben induló építkezések között, a Covid utáni fellendülésben ez az arány még 45 százalék volt.
A társasházépítések malmára hajtja a vizet a gyorsított engedélyezési eljárás és az is, hogy márciustól a bankok már az íróasztalról eladott új építésű lakásokat is hitelezhetik, ami jelentős finanszírozási könnyebbség a vevőknek és a fejlesztőknek egyaránt.
A ÉVOSZ szakértője is kiemelte, hogy közvetve ugyan, de erőteljesen támogatja a lakásépítést az Otthon Start hitel is. Az utolsó negyedévben a bankok által megítélt 800 milliárd forint lakáshitelből 91 milliárdot már új lakás vásárlásra, valamint építésre és bővítésre fogadtak be a bankok. A fennmaradó 700 milliárdot használt lakás vásárlásra fordíthatják a vevők, de ennek is van kisugárzása az újlakás-piacra, hiszen az eladók gyakran fordulnak az új építésű lakások felé. A társasházi projekteknek kedvez az is, hogy a használt és az új lakások ára közötti olló jócskán összezárult 2025-ben.
Juhász Attila úgy látja, hogy
2026-ban mindezek nyomán 25 ezer új lakás építése indulhat el, de ennél kevesebb fejeződhet be.
Itt a bejelentés: ott épülnek otthon startos új lakások, ahol eddig még nem, megvannak a pontos helyszínek – egyszerre több ezer 3 százalékos ingatlan árasztja el a piacot
Az Otthon Start program keretében újabb 11 kiemelt lakásprojekt társadalmi egyeztetése indult el. Lakásszám tekintetében a budapesti projektek 3200 lakás fejlesztését irányozzák elő.
