Államháztartás: a költségvetés februárban is a családokat és a nyugdíjasokat támogatta
Az államháztartás februári adatai szerint a költségvetés az év elején is biztosította a legfontosabb társadalmi kifizetések fedezetét. A kormány hangsúlyozza, hogy a 2026-os büdzsé a háború elhúzódása és a kedvezőtlen külső gazdasági környezet ellenére is minden szükséges forrást biztosít a családokat, a nyugdíjasokat és a hazai kis- és középvállalkozásokat támogató programokhoz, miközben a költségvetési stabilitás megőrzése is cél marad.
A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint a vállalások teljesülnek: januárban 11 százalékkal emelkedett a minimálbér, nőtt a közszférában dolgozók bére, megmaradt a 13. havi nyugdíj, és bevezették a 14. havi nyugdíjat. Emellett adómentességet kaptak a 40 év alatti kétgyermekes anyák, valamint megduplázták a családi adókedvezményt. A kormány álláspontja szerint Magyarország pénzügyei rendezettek, és
a költségvetés továbbra is a családok és a hazai vállalkozások támogatására fordítja a forrásokat.
A februári költségvetési egyenleg alakulásában az otthonteremtési támogatások kifizetése is jelentős szerepet játszott. 2026 januárjától az állami és közfoglalkoztatott dolgozók évente nettó legfeljebb egymillió forint támogatást kaphatnak lakásvásárlás esetén az önerő kiegészítésére vagy meglévő lakáshitelük törlesztőrészleteinek csökkentésére. Februárban erre a célra mintegy 160 milliárd forintot fordított a költségvetés.
A februári egyenleget a nagy kifizetések alakították
Az államháztartás központi alrendszere február végéig 2106,8 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 2010,1 milliárd forintos hiányt mutatott, miközben az elkülönített állami pénzalapok 32,9 milliárd forintos többletet értek el, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 129,6 milliárd forintos hiánnyal zártak.
A költségvetési bevételek ugyanakkor tovább bővültek:
a központi alrendszer adó- és járulékbevételei 8,8 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának szintjét.
A kiadási oldalon jelentős tételt képviseltek a nyugdíjak és az egészségügyi ellátások. Február végéig a nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 1922,4 milliárd forintot fizetett ki a költségvetés, melyből a 13. havi nyugdíj és ellátások 579,3 milliárd forintot, míg a 14. havi nyugdíj egyheti része 144,8 milliárd forintot tett ki.
A februári egyenleget jelentősen befolyásolta az is, hogy egyetlen hónap alatt 2139,1 milliárd forintos hiány keletkezett a központi alrendszerben, ami magasabb az egy évvel korábbi 1655,0 milliárd forintos februári hiánynál. A költségvetési folyamatokat ugyanakkor több, a családokat érintő tartós adókedvezmény is alakította.
A bevételi oldalon jelentős hatása volt a családpolitikai intézkedéseknek. A két- és háromgyermekes anyák személyijövedelemadó-kedvezménye, valamint a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj adókedvezménye februárban közel 60 milliárd forinttal több pénzt hagyott a családoknál az előző év azonos időszakához képest.
Nagy Márton nyugodt lehet
A tavalyi költségvetési év végén ugyanakkor jelentősen megugrott a hiány. A Világgazdaság korábbi beszámolója szerint 2025 decemberében egyetlen hónap alatt mintegy 1668 milliárd forinttal nőtt az államháztartás hiánya, ami nagyrészt az év végi kifizetésekhez és gazdaságvédelmi intézkedésekhez köthető. Ahogy megírtuk, a költségvetés teljes, 2025-ös pénzforgalmi hiánya végül 5738 milliárd forint lett. Ehhez képest az idei év első adatai már kiegyensúlyozottabb indulást mutatnak.
A finanszírozási folyamatok alapján a központi költségvetés adóssága 2026. január végéig összesen 1550,3 milliárd forinttal emelkedett.
A növekedés legnagyobb részét a nettó devizakibocsátás adta, mely 1183,4 milliárd forinttal járult hozzá az adósság növekedéséhez és a devizabetét-állomány bővüléséhez. Emellett a nettó forintkibocsátás további 553,7 milliárd forinttal növelte az adósságot, ami a költségvetési hiány finanszírozását szolgálta. Az adósság növekedését részben ellensúlyozta a forint árfolyamának erősödése, mely 175,2 milliárd forinttal csökkentette a devizában fennálló tartozások forintban számolt értékét, míg a deviza-keresztárfolyamok változása és egyéb tényezők további 11,6 milliárd forintos mérséklődést eredményeztek.
