A kelet-közép-európai térségben Magyarország felel meg leginkább az adóparadicsom kritériumainak – ezt olvashatjuk ki a Financial Secrecy Index (FSI) címmel közzétett jelentésből. A pénzügyi élet átláthatóságáért kampányoló Tax Justice Network és a Christian Aid segélyszervezet megbízásából készített, minden eddiginél átfogóbb elemzés tucatnyi mutató figyelembevételével közli a világ hatvan adóparadicsomának a rangsorát, amelyen hazánk a 22. helyet foglalja el.
Rajtunk kívül az új EU-tagállamok közül csupán Lettország szerepel a listán, amelyet a 2008. december 31-i jogi helyzetet alapul véve állítottak össze.
A jelentés valóságos bombaként robbant világszerte, hiszen cáfolni látszik azt a közkeletű nézetet, miszerint az OECD és a G20 erőfeszítéseinek köszönhetően az utóbbi időben jelentős haladás történt világszerte az adóeltitkolás lehetőségeinek korlátozása és általában véve a pénzügyi folyamatok átláthatóbbá tétele felé. Ráadásul nem csak a szokásos európai miniállamok és obskurus „banánköztársaságok” kerültek a szégyenpadra.
A brit pénzügyminisztérium például érthetetlennek nevezte, hogyan kerülhetett London a lista ötödik helyére, amikor a szigetország az adómenekítés elleni harc egyik vezető szereplőjének számít. A jelentés egyik szerzője, Alex Cobham azzal vágott vissza, hogy nem elegendő az információcsere-egyezmények megléte, ha egy pénzügyi központban olyan óriási forgalom zajlik, amely szinte vonzza a pénzmosásban érdekelt bűnözői köröket. Emiatt London „veszélyesebb” hely, mint a klasszikus adóparadicsomok – véli a Christian Aid.
Magyarország esetében azzal magyarázható a meglepően rossz eredmény, hogy a pénzügyi átláthatóság tizenkét vizsgált mutatója közül kilencben könnyűnek találtatott a hazai szabályozás. Ebből az FSI szerzői azt a következtetést vonták le, hogy pénzügyi rendszerünk messze van az átláthatótól, és ezzel jelentős teret ad az adóeltitkolási, korrupciós és pénzmosási célú mozgásoknak.
A most kiadott pénzügyi átláthatósági jelentés erejét kétségkívül csökkenti az, hogy a szerzők a 2008. december 31-i jogi helyzetet vették alapul, holott az idén világszerte nagyon sok előrehaladás történt az adómenekítés elleni harcban. A kérdés a G20 közelgő pénzügyminiszteri tanácskozásán is nagy hangsúlyt fog kapni, ugyanakkor elemzők kizártnak tartják, hogy az FSI hatására a nagyhatalmak a saját házuk táján is hajlandók lesznek szigorítani a szabályokat. A jelentés fő tanulsága az, hogy az OECD-országok nagyon álszent módon viselkednek az adóparadicsomok vonatkozásában – közölte a Tax Justice Network.
A felmérés megalapozottsága némileg kétségesnek tűnik – vélekedett azonban lapunk kérdésére Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője. Leszögezte: bár Magyarországon valóban jelentős az adózatlan gazdaság mérete, hazánkat korántsem lehet ilyen szempontok alapján adóparadicsomnak minősíteni. Főleg, hogy az adófelderítési hatékonyság több mint megfelelő, még akkor is, ha az adóigazgatás hagy maga után kívánnivalót.
Az adóhatóság egykori elnökhelyettese felidézte: Magyarországon a társasági nyereségadó jelenleg – a különadót is beleszámítva – 20, jövőre 19 százalék lesz. Ez még a helyi iparűzési figyelembevételével is viszonylag kedvező lehet egy német vagy francia adóterheléshez képest, ám nem emlegethető egy napon az adóparadicsomokra jellemző, 10 százalék alatti adóterheléssel.
Ami a konkrét kifogásokat illeti: a szakember szerint Magyarországon ma már igen jó nyilvántartások vannak az alapítványokról, a vállalati adatokat pedig a cégbíróságon lehet fellelni.
A kormány egyébként már a nyári adócsomagban határozott arról, hogy adó alá vonja azokat a jövedelmeket – mind a magánszemélyeknél, mind a társaságoknál –, amelyek olyan külföldi társaságokban keletkeznek, ahol a helyi társasági adó mértéke nem éri el a magyarországi kétharmadát. Ezzel nemcsak a Magyarországot elhagyó, hanem a máshol realizált jövedelmek is visszakerülnek a magyar adóalapba.
Ez az offshore cégeket érintő szigorítás vonatkozik a korábbi jövedelmekre is. Minden olyan jövedelem, amely ilyen forrásból korábban halmozódott fel, és amelyet 2010 előtt nem adóztak le, jövőre Magyarországon adókötelessé válik. Ehhez kapcsolódik az is, hogy 2010-től szigorúbb lesz az úgynevezett ellenőrzött külföldi (vagyis adóparadicsomnak tekintett országban működő) társaságok meghatározása, és a kormány annak is igyekszik elejét venni, hogy a cégek ingatlantulajdonnal rendelkező társaságok adásvételével kerüljék ki az ingatlanok átruházását terhelő, amúgy nem alacsony mértékű illetékeket.
Magyarország megítélése a pénzügyi átláthatóság terén
Pozitívumoknem érvényesül a hatóságokkal szembeni banktitok
az ország részese az EU megtakarítási direktívájának
nincs mód „védett sejt” (protected cell) cégek létrehozására
Negatívumok
nincs nyilvános jegyzék az alapítványokról
a FATF értékelése szerint az együttműködés szintje nem éri el a 90 százalékot
a vállalati beszámolók nem hozzáférhetők nyilvánosan és költségmentesen
a vállalatok tulajdonosi szerkezetére vonatkozó adatok nem hozzáférhetők nyilvánosan és költségmentesen
a hatóságok nem tartják nyilván a vállalatok tulajdonosi szerkezetének változásait
nem válaszolt megfelelően az FSI szerzői által feltett kérdésekre
az adózási adatok cseréjére vonatkozó nemzetközi megállapodások száma 60 alatt van
a hatóságok a gyakorlatban nem jutnak megfelelő banki informá-ciókhoz, amikor adatcsere végett erre szükség volna
van lehetőség a vállalatok székhelyének módosítására
Forrás: Financial Secrecy Index
nem érvényesül a hatóságokkal szembeni banktitok
az ország részese az EU megtakarítási direktívájának
nincs mód „védett sejt” (protected cell) cégek létrehozására
Negatívumok
nincs nyilvános jegyzék az alapítványokról
a FATF értékelése szerint az együttműködés szintje nem éri el a 90 százalékot
a vállalati beszámolók nem hozzáférhetők nyilvánosan és költségmentesen
a vállalatok tulajdonosi szerkezetére vonatkozó adatok nem hozzáférhetők nyilvánosan és költségmentesen
a hatóságok nem tartják nyilván a vállalatok tulajdonosi szerkezetének változásait
nem válaszolt megfelelően az FSI szerzői által feltett kérdésekre
az adózási adatok cseréjére vonatkozó nemzetközi megállapodások száma 60 alatt van
a hatóságok a gyakorlatban nem jutnak megfelelő banki informá-ciókhoz, amikor adatcsere végett erre szükség volna
van lehetőség a vállalatok székhelyének módosítására
Forrás: Financial Secrecy Index -->
