Hiteltelen hitelminősítők: mi is "szenvedünk" tőlük
Paul Krugman az Írország körüli leminősítési hullám miatt írta meg posztját, s kifejti: együtt érez az írekkel.
A Standard&Poor’s negatívabban sorolja be az országokat, mint indokolt lenne – olvasható ki Paul Krugman, Nobel-díjas közgazdász szavaiból.
A hitelminősítő hajlamos arra, hogy a magánkézben lévő vállalatoknak jobb minősítést ad, az országok besorolását pedig igen gyenge szinten tartja, elég gyenge bizonyítékokkal – figyelmeztet Krugman.
Mint ismeretes, az S&P besorolásában a magyar adósság egy szinttel tartózkodik a befektetésre nem ajánlott, „bóvli” kategória felett. A hitelminősítő jelenleg felülvizsgálja a magyar adósság (BBB-) besorolását, az IMF-tárgyalások megszakadása után kilátásba helyezte annak lerontását, így hazánk „bukott angyallá” válhat.
A leminősítés meglepő lehet: a Moody’s is felülvizsgálja a besorolást, de ahhoz, hogy Magyarország bóvliba kerüljön, három szintet kellene rontania a besoroláson a hitelminősítőnek. (Jelenleg Baa1-es besorolásban tartja az adósságot, mely az S&P és a Fitch BBB+ minősítésének felelne meg.)
A Fitch is magasabb szinten (BBB) tartja a magyar adósságot, így két szinttel kellene lerontania a hitelminősítőnek hazánk adósságának besorolását ahhoz, hogy a befektetésre nem ajánlott kategóriába kerüljünk.
A Crédit Suisse elemzői kommentárja szerint Magyarország vélhetően elkerüli a leminősítést a Standard & Poor’s-nál. A svájci pénzintézet egyben semlegesről felülsúlyozottá minősítette át a magyar államadósságot.
Paul Fage, a Crédit Suisse elemzője a Bloomberg által idézett kommentárban leszögezte: ha a kormányzat tartja majd az ígért, 2011-es, 3 százalék alatti hiánycélt, akkor Magyarországot vélhetően nem minősíti le a Standard & Poor’s.
A Standard&Poor’s akkor helyezte kilátásba a magyar adósság bóvliba vágását, amikor megszakadtak a tárgyalások Magyarország és az IMF között. A hitelminősítő úgy vélekedett, újra kell értékelnie a magyar besorolást az IMF védőhálója nélkül.
A delegáció júliusi kivonulásának időszaka után súlyosbította a helyzetet, hogy Matolcsy György , a nemzetgazdasági tárca vezetője kijelentette: nem fogunk megszakadni, hogy 2,8 százalék legyen a hiány jövőre.
A magyar gazdaság stabilitásának megítélése akkor kezdett helyreállni, amikor a kormány bejelentette, hogy 2011-re mégis leszorítják a költségvetési hiányt a GDP 3 százaléka alá.
Matolcsy szeptemberben bejelentette, hogy 3 százalék alatti lesz a költségvetési deficit, melyet Orbán Viktor a parlamentben megerősített.
A kormány kommunikációjában bekövetkezett fordulat segített , hogy az államkötvények hozamai ne emelkedjenek tovább, a forint árfolyama némileg stabilizálódjon és a CDS felár csökkenjen. Igazi fordulatot a magyar fundamentumok megítélésében a 2011-es költségvetés adhat, melyet az önkormányzati választásokig (október 3) bizonyára nem ismerhetünk meg.
