Müller János: Morális kockázat
A Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója
„Nem tudom, meddig tarthat még a már több kormányzati cikluson átívelő kilakoltatási moratórium. Ugyanakkor számos kedvezőtlen következményét látom, amelyek a tilalmi időszak meghosszabbításával tovább fokozódhatnak. A moratórium többek között csökkenti az adósok hitelfizetési készségét, ez növeli a kölcsönök morális kockázatát. Sőt, alááshatja a jelzálog-fedezetű hitelek intézményét is. Emellett a tilalom nem jelent megoldást az adósoknak sem, mert a ki nem fizetett törlesztőrészletek és késedelmi kamatok felgyülemlése tovább növeli a terheiket. Az is problémát jelent, hogy a kilakoltatási moratórium időlegesen elfedi számos adós fizetésképtelenségét, ez banki módszerekkel már nem kezelhető társadalmi problémát jelent.”
Lénárd Mariann: Időhúzás
„Véleményem szerint nem jelent megoldást, csak időhúzást a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása. Való igaz, sok bajba került adósnak segítséget jelent, hogy nem kell kiköltöznie a lakásából, de nem oldja meg a problémáikat. Adósságaikat ugyanis a moratórium ideje alatt is tovább növelik a ki nem fizetett törlesztőrészletek, és a késedelmi kamatokkal is emelkedik a hitelezőkkel szemben fennálló tartozásuk. Mivel az adósok nem tudják, meddig tart a moratórium, és mi vár rájuk annak feloldása után, ezért nem látják tisztán, mit lenne szükséges tenniük az adott helyzetben. További problémát jelent, hogy a moratórium nem védi meg az adósokat attól, hogy lakásaikat elárverezzék, csak attól, hogy ki kelljen költözniük abból.”
Binder István: Eladott követelések
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szóvivője
„Az adósságrendezési eljárásokban 2008 eleje óta érintett mintegy 30 ezer lakóingatlan közel kilenctizedét a kereskedelmi bankok, takarékszövetkezetek fokozatosan faktoringszolgáltatók számára értékesítették, a hozzájuk kötődő követelésekkel együtt. Ezek a bankszektor számára már nem jelentenek hitelezési kockázatot. A bankoknál maradó állomány egy részénél még a kilakoltatási moratórium előtt megtörtént a végrehajtás vagy más eljárás. A bankszektor fő kockázatát inkább az élő, ám késedelmessé vált hitelszerződések jelentik. Ezekre viszont közel fele részben – s enyhén növekedő arányban – a megképzett értékvesztési tartalékok, a maradék hányadában pedig a hitelek fedezetei megfelelő, szilárd biztosítékot garantálnak.”
Nagy Dávid: Fizetési hajlandóság
A Creditreform ügyvezető igazgatója
„Társaságunk tapasztalatai szerint a kilakoltatási moratórium nemrég elrendelt meghosszabbítása a fogyasztói követelések területén számszerűsíthetően nem befolyásolta az érintett fogyasztók fizetési hajlandóságának növekedését. A részletfizetőknél továbbra is stagnálás tapasztalható a fizetési intenzitásban. A Creditreform Magyarország Kft. adatbázisa alapján megállapítható, hogy miközben az ügyszámok folyamatosan növekednek, ez az emelkedés – 2009 közepe óta – egyáltalán nem áll egyenes arányban a jövedelmezőséggel. Azt tapasztaljuk, egyre többen kerülnek nehéz és kilátástalan helyzetbe. A kialakult helyzet jól látható módon előrevetíti, hogy a fizetési elmaradásban lévők részéről további hitelfelvételekre lehet számítani.”
Kovács László: Károkozás
A Banki és Végrehajtási Károsultak Információs Irodájának ügyvezetője
„A kormányzati intézkedések nem hozták meg a várt eredményeket. A csaknem egy év alatt a tartozások az egekbe szöktek. A hitelek ez idő alatt bőségesen felélték az ingatlanok forgalmi értékét. Több mint százezer azoknak az ingatlanoknak a száma, amelyek minden bizonnyal el fognak veszni. A kormány szándékai szerint felállítandó eszközkezelő biztosan nem tudja majd megoldani ezt a kérdést. Ha áprilistól egyszerre nagy tömegű árverés várható, akkor feltételezhető, hogy a moratóriumot továbbra is fenn kell tartani. Más kérdés, hogy a moratórium ebben a formában kárt okoz a banknak és az ügyfeleknek egyaránt. Ezért mindenképpen meg kell különböztetnünk és el kell különítenünk a kilakoltatási tilalmat és az ingatlanok értékesítésének ti-lalmát.”
