A végzetes lemaradás elkerülése érdekében mindenekelőtt rendkívül fontosnak tartja a gyors és módszeres cselekvést. Lapunknak nyilatkozva sorolja, hogy miként kell a szellemi tulajdon védelmének know-how-jával bánni a pályázatkiíróknak, a szakpolitikát alkotóknak, illetve ha szükséges, miként lehet a magyar gazdaság szellemi közbiztonsági viszonyait úgy befolyásolni, hogy a siker reményében vágjon bele bárki a kizárólagos jog megszerzésébe. Úgy látja, hogy ehelyett most inkább az ember befékez, mert fél a jogérvényesítés, az általa kigondolt újdonság piacra vitelének lassúságától, számára megfizethetetlen költségeitől, a meg nem térüléstől, legfeljebb adaptív fejlesztést végez, a biztosat másolja kis kreatív javításokkal, a valóban új ötleteit pedig vagy elvermeli, vagy lábon eladja.
Magyarországon jelenleg 650–800 között ingadozik a szabadalmak száma évente, semmiféle szignifikáns áttörés nem tapasztalható már jó ideje e téren – mondta –, holott „így vagy úgy évi 270 milliárd forintot elköltünk k+f-re”. Ebből következik, hogy milliárd forintonként legjobb esetben három szabadalmi bejelentés történik csak belföldön. Bonyolítja a helyzetet, hogy „nem csak mi vagyunk ilyen pangó helyzetben Európában”.
Az egyik lehetséges menekülési út, hogy az illetékes, nagy tudású szellemitulajdon-védelmi hivatalok felvállalják a „szakpolitika-csinálást”, érzékenységnövelést, ismerettranszfert, képzést. Magyarországon ennek kedvez az az új törvénycsomag, amely nemcsak átnevezi a hivatalt, hanem kompetenciát is bővít: „néhány ügyben – hogy úgy mondjam – fogakat, körmöket ad a szellemi tulajdon védelméhez”. Az MSZH patinás nevét egy öszszefoglalóbb és Európában már jól csengő név – Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – váltja fel 2011. január 1-jétől. Ez annyit tesz, hogy „az iparjogvédelem és a szerzői jog egészét, más szóval a gazdaságot és a kultúrát lesz tisztünk támogatni”. Konkrétan miben számíthatunk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának segítségére? Például a kizárólagos hasznosítási jogok megszerzésében és megóvásában (szabadalmi, védjegy- és dizájnügyekben), a szerzői jog érvényesítésében – kezdte a lehetőségek felsorolását Bendzsel Miklós. A hivatal működteti a Hamisítás Elleni Nemzeti Testületet (HENT), amely a közelmúltban számolt be munkájának első eredményeiről. Felelős a megítélt oltalmi jogok tiszteletben tartásáért, statisztikai, gazdasági, makro- és mikroökonómiai eszközökkel a diagnózis felállításáért, a rendészeti szervek iparjogvédelmi, szerzői jogi továbbképzéséért, a szellemitulajdon-védelem alapjainak beviteléért a széles magyar közoktatásba, köznevelésbe. Hozzá kívánnak járulni az okos, preventív és – ahol nem lehetséges más, ott – az utólagos szankcionáló, büntető típusú jogérvényesítési eszközrendszer kialakításához. A gyógyszer-, növényvédőszer-hamisítási vagy a digitális tartalmakkal rendeltetésellenesen vagy jogtipró módon piaci műveleteket végrehajtók ellen olyan jogállások létrehozását tervezik, amelyek segítségével az érintettek mentesülnének a hosszú ideig tartó pereskedéstől, ami a halála a szellemi tulajdonbitorlás fölszámolásának.
Ma Magyarországon az innováció egyik legnagyobb ellensége a jogosulatlan utánzás – véli Bendzsel Miklós. Ez a fajta szellemi csempészet rombolja a bizalmat és visszaveti a befektetői készséget. A HENT szerepe a jövőben még inkább növekszik, hiszen „ha a szellemi közbiztonsági ügyekben nem lépünk gyorsan, akkor újabb lemaradás lesz a vége”.
A kilencpontos javaslat három fő csapásirányt mutat. Az első, hogy a pályázatok elbírálásánál a világviszonylatú újdonságot és originalitást, a felkínált eredmény piaci megalapozottságát mérni kell. Másodszor, a támogatások fix százalékát piaci monopolintézkedésekre kell fordítani, a reménybeli eredmény körülbástyázására. Meg kell követelni, hogy az innovációs alapból, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség forrásaiból származó állami allokáció 2-4 százalékát fordítsák iparjogvédelemre, kötelező szabadalmi bejelentésre. Ezt teszi a jó gazda a pénzével, jegyezte meg az MSZH elnöke, különben széthordható eredmények születnek. És a harmadik: akkor, amikor megvan a nyertes, rendszeres beszámolójával párhuzamosan folyamatosan pozicionálni kell az eredményeit, és ezekből referenciát kell összeállítania magáról a következő pályázataihoz. Az még egyszer ne kapjon pénzt, aki nem tudta az előző ígéreteit sem teljesíteni – tette hozzá Bendzsel Miklós. Ezenkívül szorgalmazzák a Magyarországon szokatlan kkv-átvilágítást, hogy időben kiderüljön: a jelenlegi portfóliójukban van-e oltalmazható, a világpiacon valamilyen egyedi értéket képviselő elem? A hivatal kísérleti projektjében a mérnökök és közgazdászok által átvilágított kis- és középvállalkozások egy mini, alapszintű üzletiterv-javaslatot is kaptak a vizsgálat fejében. Ezt a modellt az Európai Unióban két tagállam, Franciaország és Portugália alkalmazza egyelőre, s ennek alapján évi ezres nagyságrendben finanszíroz az ottani gazdaságfejlesztési tárca a nemzeti hivatal bevonásával arra érdemes fejlesztéseket. Az átvilágítást, a szellemitulajdon-védelmi vagyonértékelés módszertanát, protokollját szeretnénk önkiszolgáló alapon megosztott tudássá tenni. A kockázati tőkének, a Magyar Innovációs Szövetség által átfogott, a kkv-k 3-5 százalékát meg nem haladó innovátoroknak az az érdekük, hogy legyen olyan önminősítő know-how, protokoll a birtokukban, amellyel értékelni tudják saját innovációjukat. Elengedhetetlen a vállalkozói döntésekbe és a fejlesztési menedzsmenttudásba való csak így lehet magasabb fejlettségi osztályba léptetni a hazai kkv-kat és a felsőoktatást. Ezt a hivatal támogatja és célirányos képzéssel elérhetővé teszi, hogy meghaladhassuk az innováció stagnáló mutatóit – közölte végül a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke. VG
Kilenc javaslat
1. A szűkös forrásokból az úttörő jellegű, originális termékek, technikai eljárások/megoldások kifejlesztésének támogatása iparjogvédelmi szűréssel.2. A megítélt támogatásból forrás elkülöníttetése a létrehozott szellemi alkotások jogi oltalmára.
3. A nyertes pályázatok utóéletének, a befektetett közpénzek hasznosulásának nyomon követése, az eredménykötelem érvényesítése.
4. Támogatás nyújtása a talál-mányok bel- és külföldi oltalomszerzéséhez, gazdasági hasznosításának kezdeti lépéseihez.
5. A dizájn vezérelte innováció bevétele a támogatásra érdemes jogcímek közé, célpályázat kiírása.
7. Célzott iparjogvédelmi tudatosságnövelő programok szektoriális indítása.
8. A hungarikumok (magyar termékek) támogató szabályozásának avatott iparjogvédelmi segítése.
9. Határozott fellépés a hamisítással és a kalózkodással szemben a HENT koordinációjával.
Forrás: Magyar Szabadalmi Hivatal
2. A megítélt támogatásból forrás elkülöníttetése a létrehozott szellemi alkotások jogi oltalmára.
3. A nyertes pályázatok utóéletének, a befektetett közpénzek hasznosulásának nyomon követése, az eredménykötelem érvényesítése.
4. Támogatás nyújtása a talál-mányok bel- és külföldi oltalomszerzéséhez, gazdasági hasznosításának kezdeti lépéseihez.
5. A dizájn vezérelte innováció bevétele a támogatásra érdemes jogcímek közé, célpályázat kiírása.
6. A vállalkozások birtokában levő szellemi vagyon felmérését és jobb kiaknázását segítő diagnosztikai eljárások bevezetése és támogatása.
7. Célzott iparjogvédelmi tudatosságnövelő programok szektoriális indítása.
8. A hungarikumok (magyar termékek) támogató szabályozásának avatott iparjogvédelmi segítése.
9. Határozott fellépés a hamisítással és a kalózkodással szemben a HENT koordinációjával.
Forrás: Magyar Szabadalmi Hivatal-->
