Egyre messzebb kerül Románia és Bulgária attól, hogy a magyar elnökség céljaival összhangban tavasszal csatlakozzon a schengeni övezethez. Legalábbis erre utaló nyilatkozatokat tettek magyar politikusok az Európai Parlament (EP) szakbizottságai előtt Brüsszelben, miközben bemutatták az elnökség szakmai programját és célkitűzéseit
Pintér Sándor belügyminiszter az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottság ülésén például kijelentette: Bulgária eddig nem tudta teljesíteni a technikai feltételeket, így a Törökországgal közös szárazföldi határán nem kielégítő az ellenőrzés. Szófia március közepére ígérte a hiányosságok megszüntetését – a balkáni államok ebben a hónapban csatlakoztak volna a zónához az eredeti tervek szerint –, a szakértők csak ezt követően értékelik újra a helyzetet. Mivel Bulgária és Románia felkészültségét együttesen vizsgálja az EU, a bolgár hiányosságok miatt egyelőre keleti szomszédunk belépése is csúszik. Ha pedig végül pozitív vélemény születik is, az még mindig nem jelent sikert, hiszen ezt követően az összes uniós belügyminiszternek rá kell bólintania a csatlakozásra. Márpedig Németország, Franciaország és Finnország hivatalosan jelezte, hogy túl korainak tartja azt, elsősorban nem is szimpla technikai, hanem „politikai aggályok” miatt.
Utóbbiak mibenlétét sejtetni engedi Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár ugyanezen bizottság meghallgatásán tett megjegyzése is. A politikus a magyar elnökség romastratégiájának ismertetésekor ugyanis kijelentette: egyes tagállamok összekapcsolják a romaintegráció és Schengen kérdését. Még ennél is konkrétabban fogalmazott korábban az erdélyi Krónikának Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki szerint Franciaország a romák kérdése miatt ellenzi Románia felvételét. Balog Zoltán mindezek alapján „nem fűz túl nagy reményeket” ahhoz, hogy a balkáni országok júniusig a schengeni zóna tagjai lehetnek.
Az államtitkár emlékeztetett arra is, hogy bár – a Nyugat-Európában elterjedt vélekedéssel ellentétben – a romák nagy része már nem folytat nomád életmódot, a vándorlásról nem mondott le. Ezért – tette hozzá – a nyugati országoknak is érdekük, hogy segítsék a kérdés kezelését a nagy részüknek otthont Kelet-Európában.
Tegnap összesen nyolc parlamenti szakbizottsággal ismertették a magyar elnökség programját a kormány képviselői. Martonyi János külügyminiszter szerint az elnökség alapvető érdeke és törekvése azoknak a tárgyalásoknak az előmozdítása, amelyek célja Oroszország csatlakozása a Világkereskedelmi Szervezethez.
Nadrágszíj és szólásszabadság
Nem szabadna előre ítélkezni a médiatörvény felett, inkább meg kellene várni gyakorlati alkalmazásának tapasztalatait, és a jövőben esetlegesen jelentkező „konkrét jogsérelmeket” kellene majd megvizsgálni – válaszolta a törvényt kritizáló megjegyzésekre Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár a kulturális és oktatási bizottság előtti meghallgatáson. Mint mondta, „jelenleg nincs olyan érzése”, hogy veszélyben forogna a szólásszabadság, pedig igencsak nagy érzékenységgel rendelkezik ezen a területen. Az erdélyi születésű íróba anno ugyanis egy nadrágszíjjal szorította bele a szót egy tüntetésen a román kommunista diktatúra titkosszolgálata, emiatt azóta kerüli a nyakkendő használatát.
