Környezetkímélővé tehető-e a világ második leggyakrabban használt anyaga?
A modern világot nem a bizalom vagy a közösség romantikus fogalmai tartják össze, hanem egy megszilárdult szürke trutyi, a beton. Ez mára a második legtöbbet fogyasztott anyaggá vált a bolygón a víz után, elterjedésével azonban egy komoly problémára is fény derült: brutálisan szennyezi a környezetet, használatának megreformálása pedig nehezebb feladatnak ígérkezik, mint azt gondolnánk.
Erős, olcsó és rugalmas, mindenhol gyártják, és szinte mindenre használják. A kórházaktól és hidaktól kezdve a gátakon át a járdákig, ha infrastruktúra, akkor valószínűleg betonra van szükség.
Mivel azonban a világ évente mintegy harmincmilliárd tonna anyagot használ fel – és ez a szám várhatóan nőni fog, ahogy a globális dél nagy része urbanizálódik –, ez az emberiség kibocsátásának is jelentős százalékát teszi ki.
A globális kibocsátás mintegy 8 százaléka származik a cementgyártásból, ami több mint kétszerese a légi közlekedés hozzájárulásának.
Szerencsére léteznek megoldások ennek a létfontosságú alapanyagnak a megtisztítására, azonban ehhez rengeteg akadályt kell leküzdeni, a költségnövekedéstől az összetevőhiányon át egészen a bürokráciáig.
Környezetkímélő beton
A Bloomberg elemzői szerint az eddigi legkönnyebben hozzáférhető módszer az volt, hogy a betonkeverékben a klinker – zúzott mészkőből és agyagból álló összetevő, amelynek előállítása a szennyezés tetemes részéért felelős – egy részét más anyagokkal, nevezetesen pernyével és őrölt kohósalakkal helyettesítették, amelyek a széntüzelésű erőművek és az acélgyártás hulladéktermékei.
Az, hogy a szén-dioxid-intenzív klinker egy részét olcsóbb hulladéktermékre cserélhetjük, környezetvédelmi és gazdasági szempontból egyaránt előnyös volt.
Ezt azonban épp a klímavédelmi törvények gáncsolták el, amelyek a szénerőműveket halálra ítélték, az acélgyártástól pedig jelentős reformokat követeltek meg.
A klinkert egy kifejezetten a betongyártáshoz előállított alapanyaggal, a kalcinált agyaggal lehetne helyettesíteni, amely nyers mészkővel kombinálva erős cementet tud létrehozni, amely akár 40 százalékkal alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással rendelkezik
Ennek elterjedését azonban a magas költségek gátolták meg, mivel nem egy más iparágakból származó melléktermékről, hanem speciálisan termelt anyagról van szó, ebből pedig több milliárd tonnára lenne szükség globálisan.
A klímavédelemben kulcsfontosságú cél a beton kibocsátásmentesítése, ehhez azonban óriási befektetésre, a törvények átírására és az ellátási láncok átalakítására van szükség. Emiatt a kormányok és a vállalatok is megkérdőjelezik, hogy miért lenne szükség erre.
Kenderből épülhetnek a jövő házai
Kemény, kiválóan szigetel, megköti a szén-dioxidot és meglepően jól állja a tüzet – a kenderbeton egy régi-új megoldás az építőipar problémáira.
