A kendert régóta használják textíliák, élelmiszerek és gyógyszerek előállítására, a kábító hatása pedig évezredek óta ismert. Mésszel elkeverve és panelekké vagy téglákká formálva azonban kiváló és megújuló építőanyaggá válik, amely a környezetbarát lakóházak alapeleme lehet a közeljövőben – írta a BBC.
A kender az egyik legősibb ipari növény, amit az emberiség a kőkorszak végén is ismert. Magjait, rostjait, szárát, leveleit és virágait az állattenyésztésben alomként, textíliákhoz, étkezési olajként és gyógyszerként használták. Bár az utóbbi időben egyre gyakrabban csak drogként gondolunk rá, természetes alapanyagként is helyet kaphat a modern világban, mégpedig építőanyagként.
A kenderbetonból – amely a növényi rostok, víz és mész keveréke – lemezeket vagy téglát lehet formálni, amelyet külső és belső szigetelésre, valamint új épületeknél és felújításoknál is fel lehet használni.
A kendertéglákat gyakran hiánypótló projektekben használják, de ez valószínűleg változni fog az erőforrás-kímélő, éghajlatbarát és egészséges anyagok felé való átállás során. A fejlett és környezettudatos országokban más természetes anyagok, mint a fa, az agyag és a szalma mellett a kendert is újra felfedezik.
A hagyományos betonnal szemben a kendernek komoly hátrányai sincsenek:
kemény, mint a kő, stabil, kiváló hang- és hőszigetelő, nem ég és nem is penészedik,
ráadásul a rágcsálók és az élősködők is távol tartják magukat a tégláktól. Más természetes anyagokhoz hasonlóan a kender is jó hatással van a beltéri környezetre. Ionizáló hatásának köszönhetően az anyag eltávolítja a levegőből a finom port, a gombákat és a baktériumokat, szabályozza a helyiségek páratartalmát, nem utolsósorban kellemes illatú.
Tisztán természetes anyagként a kender megújuló és biológiailag lebomló, így jól illeszkedik az egyre népszerűbb körforgásos gazdaságba. A faépítésben téglaként használva kiváló alternatíva a tiszta tömörfa házakkal szemben, mivel a kender előállítása kevesebb területet igényel, mint ugyanannyi fa. A beszállítói számítások szerint a növény ötvenszer gyorsabban nő, mint a fák – mindössze öt hónap alatt egy hektáron annyi kender nő, hogy abból egy családi ház épülhetne.
Ráadásul a kender használata még klímavédelmi szempontból is hasznos, mivel nagy mennyiségű szén-dioxidot képes megkötni a termelés során.
A kenderbeton egy másik nagy problémát is csökkenthet: az építési hulladékot. Az építkezések és bontások során keletkező törmelék több mint felét a beton teszi ki. Emellett olyan gyakori alapanyagok helyett is felhasználható, mint a gipszkarton és a vakolat, amelyek az építési törmelék mintegy 8 százalékát teszik ki.
A termelés szempontjából is komoly előnyei vannak a hagyományos építőanyagokkal szemben. A kender gyorsan nő és nem válogatós, így a legtöbb szántón termeszthető, a megfelelő öntözés és a meleg mellett pedig nem kell vele sokat foglalkozni – emiatt a kisebb gazdaságok számára is vonzó lehet mint haszonnövény.
Európában a kenderbeton gyártása még fiatal iparág, de Portugáliában és Belgiumban egyre nagyobb teret nyer. Egyelőre drágább, mint a hétköznapi beton, mivel az infrastruktúra és az erre szakosodott termelők és vállalkozások kevesen vannak. Az állami támogatások viszont elősegíthetik, hogy az építőiparban gyorsan elterjedjen mint alternatív és környezetkímélő alapanyag.
