COP29: a gazdag országok adakoznának - a szegények a duplapénzt is keveslik
Az ENSZ hétvégébe nyúló éghajlati tárgyalássorozatán mély szakadék alakult ki a gazdagabb és a szegényebb országok között a klímaváltozásnak leginkább kiszolgáltatott nemzetek megsegítésére szánt támogatások kérdésében. A COP29 patthelyzethez ért, és kérdéses, hogy a nemzetközi találkozón születik-e megegyezés az egyre sürgetőbb ügyben – írta a BBC.
Bár a találkozó előtt az országok képviselői abban bíztak, hogy az éghajlatváltozás által okozott egyre sürgetőbb problémák miatt a beterjesztett ügyekben a nemzetközi közösség gyorsan dönt, két hétbe telt, míg a tárgyalások eljutottak a legfontosabb kérdésekhez:
- az éghajlatvédelmi finanszírozáshoz;
- valamint a szén-dioxid-kibocsátás globális csökkentéséhez.
Péntek reggel a gazdagabb országok képviselői óriási lépést jelentettek be a klímaváltozás elleni harcban: több mint kétszeresére, évi 250 milliárd dollárra emelnék a fejlődő országoknak nyújtott éghajlati támogatások összegét.
A szegény országok azonban visszautasították ezt az ajánlatot, mondván, hogy túl alacsony.
A leghangosabban a kis szigetországok képviselői tiltakoztak, akik a tengerszint-emelkedés első számú áldozatai lennének. „Mélységesen csalódottak”, és szerintük a nyugati óriástámogatás „megvetést tanúsít a sebezhető népek iránt”.
A fejlődő országok ugyanis úgy vélik, 2035-ig 1,3 ezermilliárd dollárra van szükségük ahhoz, hogy megbirkózzanak a „felmelegedő világ növekvő hatásaival”, és nagyobb lépéseket tegyenek a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére.
A legjobban érintett országok természetesen elvárják, hogy a gazdagabb nyugati országok állják a cechet, bármiféle megtérülés ígérete nélkül.
Mocsárba ragadt a COP29
A kibocsátáscsökkentés megoldásának kérdésében pedig a legnagyobb szennyezők húzták be a kéziféket:
- Kína kitart amellett, hogy feltörekvő gazdaságként neki nem is kellene részt vennie az akcióban;
- India és Pakisztán ritka egyetértésre jutott, amikor nyugati támogatást követeltek a fejlesztésekhez;
- sok fejlődő gazdaság pedig azzal érvelt, hogy az őket sújtó megélhetési válságok miatt idejük és pénzük sincs a reformokra.
Az erről szóló tárgyalások péntek este túllépték a hivatalos záró időpontot, így nem lehet tudni, hogy mikor – vagy egyáltalán – születik-e megállapodás az ügyben. Úgy tűnik azonban, az ENSZ legutóbbi klímavédelmi találkozójának résztvevői ugyanazokba a vermekbe esnek bele, mint az elmúlt években mindig.
Már Izrael is Trumpnak könyörög: ne lépjetek ki a párizsi egyezményből!
Tel-Avivnak a katonai támogatás mellett a zöldberuházások is kiemelten fontosak. A közel-keleti konfliktus azonban a COP29 klímatárgyalásokon is megkerülhetetlen témává vált, ahol Izraelnek folyamatosan védekeznie kellett.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
