„Az EU döntött az irányvonalról: 2030-ra legalább 55 százalékkal kell csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, 2035-tól pedig csak elektromos autót lehet forgalomba helyezni az unió területén. Ehhez akkumulátorok kellenek. Ha ezeket a hazai gyártók Indiából, Kínából vagy Koreából hozzák be, akkor nagymértékben sérül a versenyképességük. Gyártóként tehát azt tudom mondani, hogy a közeli üzem versenyelőnyt jelent, akkumulátor nélkül ugyanis nincs elektromos autó” – fogalmazott a kormány hosszú távú stratégiájával kapcsolatban Krisztián Róbert, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgató-helyettese a vállalat üzleti eredményeinek bemutatására rendezett sajtótájékoztatón.
Fotó: Magyar Suzuki
Nem tudtak annyi autót gyártani, mint amennyire igény volt
A Suzuki az elkövetkező hét évben öt elektromos modellt kíván bevezetni az európai elektromos piacon, de azt egyelőre nem tudni, hogy melyik típus jut ezek közül az esztergomi székhelyű társaságnak, amelynek a japán anyavállalat fontos szerepet szán a projektben. Noha egymás vetélytársai, elképzelhető, hogy a villanyos autók terén együttműködnek a Toyotával – tudtuk meg.
Persze feladat addig itthon is akad bőven, Krisztián Róbert szerint ahhoz, hogy a 2023-ra meghatározott ütemtervet tartsák, nagyobb sebességbe kell kapcsolniuk. „Az év második felében a gyártószalag gyorsításával nagyobb darabszámot fogunk elérni. Pillanatnyilag úgy látjuk, tarthatók az idei célok.” A vezérigazgató-helyettes azt azonban elismerte, hogy
tavaly nem tudtak annyi kocsit gyártani, mint amennyire igény volt.
Elmondta, Magyarország mindig elsőbbséget élvez, a helyi keresletet minden esetben megpróbálják kielégíteni.
76 másodpercenként gördül le egy kocsi a gyártósorról
Már az első öt hónapban több autót kívánt volna az exportpiac, ami megerősítette a Magyar Suzukit abban, hogy felgyorsítsa a termelését. „A jelenlegi 84 másodpercről 77-re csökken a taktidő, vagyis 76 másodpercenként gördül majd le egy jármű az esztergomi gyártósorról a következő fél évben” – jelezte Krisztián Róbert, hozzátéve, ehhez létszámbővítés és átszervezés is szükséges.
A cég 2022-ben 2682 főt foglalkoztatott, jelenleg 3200-an vannak, a dolgozóik átlagéletkora 40 év. Nemrég átadtak egy egészségügyi intézményt, ahol 15-féle járóbeteg-szakellátást – például bőrgyógyászat, belgyógyászat, kardiológia, endokrinológia stb. – és különbféle diagnosztikai vizsgálatokat – többek között hasi és nyaki ultrahang vagy terheléses EKG – térítésmentesen biztosítanak a kollégáiknak, függetlenül attól, hogy gyártósori vagy irodai munkát látnak-e el.
Suzuki van, volt, lesz – kérdés, hogy mennyiért
Újságírói kérdésre a vezérigazgató-helyettes azt válaszolta, hogy a legnagyobb hazai márkakereskedő-hálózattal büszkélkedhetnek (79 darab), sok díler pedig már 25-30 éve velük van. A Suzuki a filozófiájából adódóan szeret közel lenni a vevőkhöz – hangsúlyozta. „Az itthon gyártott modellek szinte azonnal elérhetők, de az újonnan kötött szerződések számának csökkenéséből arra következtetünk, hogy egyébként is mindenki kezdi utolérni magát, a kereslet-kínálat tulajdonképpen egyensúlyba került.”
A vezető arról is beszélt, hogy a Suzukik az elmúlt 12 hónapban átlagosan 20-25 százalékkal drágultak, amelynek a hátterében az egyre szigorodó előírásai húzódnak meg a csiphiány, az és az mellett. „Kelet-Európában és Magyarországon is van egy bizonyos szint, ami fölött az emberek már nemigen tudnak autót venni” – magyarázta.
Az áremelkedés az alapfelszereltségű Vitara és az S-Cross esetén körülbelül másfél milliót jelent.
A gyenge forintot a felvidéki munkavállalók sem szeretik
„Jelenleg 590-600 felvidéki magyar munkavállalónk van, akik szlovák állampolgárok. Bízunk benne, hogy a továbbiakban is sikerül őket megtartani, bár a gyenge forint nem segít ebben. Régóta dolgozunk együtt velük, úgyhogy láttak már ők ilyet” – közölte Fejesné Gyurján Ildikó HR-ért, pénzügyekért és informatikáért felelős operatív igazgató, aki ismertette: a 3200-as aktív létszámból 440 fő a kölcsönzött munkaerő. Ez az arány a jövőben sem változik, mert magyar–japán vállalatként elsősorban a helyiekre támaszkodnak. Az egyenlőség jegyében pedig mindenki ugyanazt a bérezést, juttatást kapja – derült ki.
