A Universal Music egy az iparágat forradalmasító megállapodást kötött a francia Deezerrel, ami kijelölheti a zenei streaming jövőjét, és visszaadja a kiadóknak a régi hatalmukat, azaz újra a szupersztárok kapják a pénzek oroszlánrészét, az amatőr művészeknek pedig még nehezebb lesz megélni az iparágban. De a platformokon legalább nem lesz annyi átverés és mesterséges intelligencia által generált szám – írta a Financial Times.
Fotó: Shutterstock
A világ legnagyobb lemezkiadója és a Deezer közötti új szerződés az első nagy változás lehet a zeneipar üzleti modelljében a Spotify 2008-as indulása óta. A megállapodástól azt várják, hogy a „hivatásos művészeknek” járó kifizetések 10 százalékkal emelkedjenek.
Az új modellben a hivatásos előadóktól – akiket úgy határoznak meg, hogy havonta legalább ezer meghallgatást generálnak – származó zeneszámok súlya megduplázódna a jogdíjfizetések kiszámításakor, szemben a legtöbb művésszel, akik kevesebb pénzt kapnának streamenként.
Ez egy hatalmas változás a zeneipar működésében: 90 millió zeneszám van fenn a platformunkon, amelyek közül sok egyszerűen csak zaj. Alapvetően helytelen, hogy ezekért ugyanannyit fizessünk, mint Harry Styles legújabb kislemezéért
– mondta Jeronimo Folgueira, a Deezer vezérigazgatója.
A Universal és a Deezer hivatalosan azt akarja ezzel elérni, hogy kiszűrjék a platformjaikon hemzsegő robotokat, az AI-generált zenéket és a „zajokat”, ám a lépés áldozatai az amatőr és pályakezdő művészek lesznek, akik eddig sem kaptak sok pénzt a munkájukért.
A Goldman Sachs becslése szerint a „nem hivatásos előadók” tavaly mindössze 900 millió dollár jogdíjat hoztak, szemben a Universal Music többmilliárdos bevételével, amit negyedévenként megkeresnek.
Van, ahol sokkal olcsóbb a Spotify, mi nem állunk rosszulA Spotify zenei streamingplatform előfizetési díja egy dollártól akár 16 dollárig is terjedhet az adott régiótól függően. Pakisztánban, Indiában és Törökországban a legolcsóbb a Spotify-előfizetés, Dániában pedig a legdrágább. |
De a szupersztárok és természetesen a nagy lemezkiadók még nagyobb előnybe kerülnek, ha például a hallgatók aktívan keresnek egy dalt vagy egy zenészt: ilyen esetben a streamek súlya ismét megduplázódik. Ha pedig valaki egymás után többször is meghallgat egy számot, az egy újabb kétszeres szorzót ad a kifizetéseknél.
Az iparág vezetőinek részesedése így exponenciálisan növekszik az amatőrök kárára, azért, mert a streamingplatformok nem szűrik ki az átveréseket a portfóliójukból.
Az olyan szolgáltatások, mint a Spotify, az Apple Music és a Deezer, korábban teljesen átalakították, és sok szempontból újjáélesztették az iparágat, az eladások pedig több mint egy évtizede folyamatosan nőnek. A streamingért járó kifizetések módja azonban változatlan maradt, ami nem kevés frusztrációt okozott a nagy lemezkiadóknak és a sztároknak, akik úgy érzik, hogy az egyenlő kifizetések rendszere megkárosítja őket.
Fotó: Shutterstock
A jelenlegi struktúrában a hallgatók havi előfizetéseit egy összegben gyűjtik, amelyet a szerzői jogtulajdonosok között a hallgatottságuk aránya alapján osztanak fel. A jogdíjak értéke függetlenül attól, hogy ki alkotta a dalt, valamint attól, hogy azt algoritmuson keresztül vagy kereséssel találta meg a felhasználó. Csak az számít, hogy a számot 30 másodpercnél tovább hallgatták, ez számít ugyanis egy streamnek, amelynek alapján az arányt kiszámítják.
Idén a teljes zenei streamingpiac 38 milliárd dolláros bevételt fog elérni. Ebből az összegből mindenki a meghallgatások alapján kap részesedést, és nem számít, hogy egy független előadó 31 másodperces daláról, egy népszerű zenész háromperces számáról vagy egy félórás felvételről van szó, amelyben az eső esik
– jegyezték meg a Goldman Sachs elemzői.
Az ágazat vezetői az elmúlt években egyre keményebben kritizálták a streamingszolgáltatókat, ugyanis szerintük a platformokon elszaporodtak a csalások és az alacsony minőségű zeneszámok, amelyek a lemezkiadók és a művészek jogdíjait veszik el. Ez az aggodalom nem alaptalan: a Spotify-ra 2023-ban naponta több mint 120 ezer zeneszámot töltöttek fel, míg 2018-ban ez csak 20 ezer volt.
A kiadók magasabb díjakat követelnek – hamarosan drágulhat a SpotifyA közel egy évtizedes erős növekedés után a zeneipar elkezdett lelassulni. |
A szkeptikusok szerint azonban ez egy defenzív lépés a nagy kiadók részéről, akik attól tartanak, hogy a streamingpiac kezd lelassulni. A Universalnak, a Sonynak és a Warner Musicnak fenn kell tartania a bevételek növekedését, hogy a befektetők elégedettek legyenek – erre a nem organikus módszerek kézenfekvők, ám hosszú távon az ágazat beszűküléséhez vezethetnek.
A Universal a Spotify, a Tidal és a Soundcloud streamingszolgáltatóval is tárgyal, hogy a Deezerhez hasonló szerződéseket kössenek, és ezeken a platformokon is magasabb jogdíjakhoz juthassanak hozzá.
