Fogyasztószerek: pánik az élelmiszeriparban

Óriásit változhat az egészségügyi és az élelmiszeripari termékek piaca a következő évtizedben az obezitás kezelésének területére valósággal berobbant fogyasztószerek sikere miatt. 

Pirula vagy injekció, amely kiváltja a műtétet

Az Ozempic, a Wegovy és a Mounjaro néhány éve forradalmasította az elhízás orvosi kezelését. Az Eli Lilly és a Novo Nordisk készítményei azt ígérik, amit eddig semmi más: nagyobb erőbefektetés nélküli fogyás, egyszerűen azzal, hogy elnyomják az éhségérzetet. És ezt a gyógyszeripari óriások klinikai vizsgálatokkal alá is támasztják.

Habár a készítmények rendkívül drágák, főként az Egyesült Államokban, továbbá nem is minden fejlett országban elérhetők, óriási rájuk a kereslet. A Világgazdaság már többször írt arról, hogy a gyártók egyszerűen nem tudták tartani a lépést a túlsúlyos emberek igényével. Az Ozempicből például annyira kicsi a kínálat, hogy Belgium betiltotta a fogyni vágyóknak.

– vallotta be Lars Fruergaard Jorgensen a Novo Nordisk vezérigazgatója a Bloombergnek. 

Hogyan változnak a fogyasztói szokások?

A vezérigazgató beszámolt arról is, hogy már több élelmiszeripari vállalatvezető megkereste, segítsen nekik eligazodni a súlycsökkentő gyógyszerek pontos működésével kapcsolatban, mert azt tapasztalják, hogy azok hatására a saját vásárlóik szokásai is változnak. Jorgensen szerint a készítmények hatása iparáganként eltérő, és rámutatott arra, hogy már a fogyasztói magatartás kis változása is jelentős pénzügyi következményekkel járhat.

Az egészségesebb, könnyebb emberek kevesebb egészségügyi problémával fognak küzdeni, így idővel az elhízással járó cukorbetegségre, szív- és érrendszeri problémákra vagy az ízületi gyulladásokra szedett gyógyszerekre, valamint a protézisgyártók termékeire is kisebb lehet a kereslet.

Ugyanez vonatkozik arra, hogy ha a betegek végre belefogynak a kisebb méretű ruhákba, aligha akarnak majd visszahízni, azaz egészségesebb ételeket fognak vásárolni. A rágcsagyártók így ugyancsak a kereslet visszaesésével számolhatnak. Éppen ezért az élelmiszeriparban érdekelt vállalatoknak újra kell tervezniük a szortimentet. Például a friss élelmiszerek piaca megmaradhat, sőt, akár nőhet is, míg a sokszorosan feldolgozott élelmiszereké csökkenhet.

A tejtermékeket gyártó francia Danone például azzal számol, hogy a GLP-1-alapú gyógyszerek fellendítik az üzletét. Jürgen Esser pénzügyi igazgató szerint az ilyen készítmények használói jellemzően a magas fehérje- és alacsony zsírtartalmú termékeket keresik.

Jorgensen elmondta, hogy a Catalent három gyárának 11 milliárd dolláros felvásárlásával a Novo képes lesz arra, hogy az elhízás elleni gyógyszereket ne csak „a gazdagok, hanem sokak számára elérhetővé tegye”.

Jorgensen örömmel várja a versenytársakat is. Mint mondta, az Eli Lilly Zepboundjának piacra lépésével még egy szereplő lesz, aki arról győzködheti a munkáltatókat, hogy tegyék elérhetővé az alkalmazottaknak a súlycsökkentő szereket. Az Egyesült Államokban az egészségbiztosítást a munkáltatók kötik meg és fizetik a dolgozók részére, és azt is ők határozzák meg, hogy mi kerül az ellátási csomagba.

Valóban eget rengető lesz a változás?

A témában számos kutatást végeznek. Mivel az új, GLP-1-alapú csodaszerek csak néhány éve jelentek meg, és eddig főként a gazdagok szűk rétege juthatott hozzájuk, nincs elég bizonyíték arra, hogy átrendezhetik a világgazdaságot. Azt azonban már most tudni, hogy az egyik kutatás áttekintette a készítmények szedési szokásait, és arra a megállapításra jutott, hogy a rengeteg mellékhatás és egyéb tényezők miatt az elhízott emberek hamar abbahagyták a pirula szedését vagy az injekciókúrát.