Több éven át folytatott kutatások megállapították, hogy az agy határozza meg, hogy mennyi zsír van az emberi testen. Az agyunk ilyenfajta beállítását pedig képesek befolyásolni az olyan új készítmények, mint a Wegovy vagy a Mounjaro. A kúra ideje alatt csökken a beteg étvágya, hamarabb érzi magát jóllakottnak, és emiatt könnyebben szabadul meg a felesleges kilóktól.
Fotó: Shutterstock
Mégis mennyire jellemző az elhízás a világon?
A legfrissebb kormányzati statisztikák szerint 2020-ra az Egyesült Államokban élő felnőttek csaknem 42 százaléka elhízott, míg ez az arány 1999-ben 31 százalék volt. Ugyanekkor a kiskorúak ötöde cipelt magán több súlyt a szükségesnél. Azóta lecsengett a Covid–19-járvány, amely miatt az emberek általánosságban kevesebbet mozogtak éveken át. A túlsúly Magyarországon is népbetegség. A világszinten pedig az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint az évtized végére az emberiség fele elhízott lesz. Az eredmények igen aggasztók, tekintve, hogy a túlsúlyosoknál nagyobb valószínűséggel alakul ki szívbetegség, szélütés, cukorbetegség és egyéb kórképek.
Az elhízás azért járványszerű, mert a modern kori ember életmódja és étkezése nem igazodik ahhoz, amit az évezredek alatt az evolúció kialakított. Nemcsak hogy nem végzünk annyi kemény fizikai munkát, mint régen, hanem egészségtelen dolgokat is eszünk, olyan, kalóriában, zsírban és sóban gazdag ételeket, amelyekhez az emberi szervezet eddig nem tudott alkalmazkodni. A rohanó világban a pszichikai megterhelés is nagyobb, ami közvetlen hatással van a fizikai valónkra. Ezek miatt pedig a test működése felborul, és a szervezet megbetegszik.
A testsúly meghatározásában fontos szerepük van az agyi folyamatoknak
„Legalább 1500 gén kapcsolódik a testsúlyhoz.”
Egyesek genetikailag hajlamosak a hízásra, attól függően, hogy az adott gének variánsai milyen kombinációkban állnak egymással.
„Ezek az egyvelegek főként az agyra hatnak” – mondta Ruth Loos, a University of Copenhagen Novo Nordisk kutatóközpontjának professzora a The Wall Street Journalnak.
Az agy nemcsak a légzést, a szívverést és a többi alapvető funkciót szabályozza, hanem a hormonokkal és a központi idegrendszerrel együttműködve meghatározza a testzsír mennyiségét is, amelyet aztán szinten tartanak. Igaz, ez a szint az életkorral és az élethelyzettel változik. Jól mutatja ezt, hogy a nők a terhesség alatt és a menopauzát követően híznak, de középkortól a férfiak is hajlamosabbak pocakot ereszteni.
A kutatók egyelőre nem értik, hogy mitől emelkedik a beállított érték, ami elhízáshoz vezet. Azt viszont igen, hogy az agy jelzi az éhség- és a teltségérzetet. Ez az oka annak, hogy betegségből felépülve hirtelen nagyon éhesek leszünk, vagy túlevéskor rosszul vagyunk. Ez az oka annak is, hogy az emberek hajlamosak visszahízni a leadott kilókat.
Hogyan működnek az újfajta súlycsökkentő gyógyszerek?
Az új slágergyógyszerek lényegében csökkentik a beállított értéket a GLP-1-es receptorok aktiválásával. Ezek a hipotalamuszban és az agytörzsben található receptorok szabályozzák a testsúlyt és az étvágyat. A kemikáliák közvetve befolyásolják az agynak a jutalomérzetben és az impulzusszabályozásban részt vevő neuronjait is – magyarázta Randy Seeley, a University of Michigan szakértője.
A probléma az, hogy a hatás csak addig érvényesül, amíg a páciens folytatja a kúrát.
Azt azonban mindenképpen érdemes szem előtt tartani, hogy a tapasztalatok szerint a fogyásnak számos jótékony hatása van. A súlycsökkenéssel a betegségek is enyhülhetnek, azaz kevesebb gyógyszert kell szedni, sőt, a cukorbetegség előszobájának tekinthető inzulinrezisztencia is elmúlhat.
