A súlycsökkentő gyógyszerek egyre nagyobb teret nyernek az egészségiparban. Az elmúlt pár évben ugrásszerűen megnőtt a forgalomba hozott és a már fejlesztés alatt álló készítmények száma. A már a piacon található gyógyszerek sokszor hiánycikkek. Elterjedésük azonban nemcsak a többletkilókra, de a gazdasági ágazatokra is jókora befolyással van.
Fotó: Shutterstock
| Az első igazán hatékony gyógyszereket a Novo Nordisk és az Eli Lilly dobta piacra. Ezek úgy hatnak, hogy az agyi receptorok befolyásolásával csökkentik az étvágyat, hosszabb ideig tart a jóllakottság érzése. A hatóanyagot eredetileg a cukorbetegség kezelésére fejlesztették, de mára az elhízás kezelésében is használják. |
Ha az emberek néhány pirula bevételétől vagy injekciótól várják a fogyást, akkor kevesebbet költenek edzésre. Megjegyzendő, hogy a GLP-1-alapú elhízás elleni készítmények gyártói csak megfelelő fizikai tevékenység és életmódváltás mellett garantálják a hirdetett hatékonyságot.
Arról nem is beszélve, hogy a világon nem mindenhol elérhető ingyenes szolgáltatásokat nyújtó egészségbiztosítás. Emiatt egyes országokban, például az Egyesült Államokban, sokan csak igen borsos áron juthatnak hozzá a forradalmi készítményekhez – mástól elvonva a pénzt.
Kutatásokban azt is megállapították, hogy a vizsgált betegek egy részének nemcsak kisebb volt az étvágya, hanem egyenesen idegenkedtek az ételtől. Tehát a szerek széles körű használata bevételkiesést okozhat az élelmiszeriparnak. A gyógyszeripari forradalmat megérezhetik az olyan nagy rágcsa- és csokoládégyártók, mint a Nestlé, a Cadbury, a Mondelez International vagy a Kraft Heinz. A lecsökkent kereslet várhatóan a gyorsétteremláncokat sem kíméli, így a KFC-t, a Burger Kinget vagy a McDonald’sot sem.
Fotó: Shutterstock
Az egészségiparra gyakorolt lehetséges negatív hatás ennél nagyobb lehet a Reuters számításai szerint. A testsúly csökkenésével az egészségügyi előnyök óriásiak: kisebb eséllyel fordul elő súlyos szív- és érrendszeri esemény, a krónikus betegségek pedig enyhülnek, vagy akár meg is szűnnek. A fogyással csökken a különféle rákos megbetegedések, az ízületi gyulladás és a demencia kialakulásának esélye is.
Azaz a lefogyott emberek kevesebbet költenek más gyógyszerre és egészségügyi kezelésekre.
A súlycsökkenés feltételezhetően hatással van az alkoholfogyasztásra, a dohányzásra és a szerencsejátékra is – az elhízottak között ugyanis több a szenvedélybeteg. A kevesebb vásárlás pedig az államnak kisebb jövedékiadó-bevételt hoz.
A divat- és ruházati láncok azonban jól járhatnak, ugyanis a fogyás miatt a ruhaméret is csökken. A magabiztosabb egyedülállók miatt pedig a társkeresőoldalak és randialkalmazások üzemeltetői is dörzsölhetik a tenyerüket.
A gazdaság más részének is kedvező lehet a fogyasztószerek használata, ugyanis ha a dolgozók egészségesebbek, kevesebbet időt töltenek távol a munkahelytől betegség miatt, és a munkahatékonyságuk is nőhet.
Az elhízás elleni gyógyszerek használatát azonban még nehéz felmérni. Az Egyesült Államokban – amely a világ második legelhízottabb országa – körülbelül ezer dollárba kerül egyhavi adag az Ozempicből, a Wegovyból vagy a Mounjaróból. Az pedig még ingoványos talaj, hogy a biztosítók és a hatóságok milyen széles körben finanszírozzák ezeket. Másrészt pedig a mellékhatások is erősek, ami miatt sokan lemondanak a súlycsökkentő szerek adta előnyökről. Egy kutatás szerint az amerikaiak kétharmada egy éven belül abbahagyta az ilyen készítmények használatát, habár éveken át szükséges szedni őket. A gyártók továbbra is gőzerővel dolgoznak a tökéletes súlycsökkentő gyógyszeren.
Tehát a súlycsökkentő gyógyszerek piacra dobása erőteljesen hat az egészségügy többi szereplőjére, továbbá a gazdaság többi ágazata, de még az állam sem ülhet ölbe tett kézzel.
Azt mindenesetre érdemes megjegyezni, hogy a testsúly nem csak akarat kérdése.
