Az ESG-törvény már idén több ezer magyar cég életét befolyásolja

Az ESG-törvény értelmében 2025-ben még csak a tőzsdén jegyzett cégeknek, jövőre azonban már a többi nagyvállalatnak is kell fenntarthatósági beszámolót, illetve jelentést készítenie. A jelentésekben szereplő információknak e vállalkozások beszállítói láncára is ki kell terjednie, így a gyakorlatban ez már idén több tízezer hazai kis- és középvállalkozással (kkv) szemben támaszt kötelezettségeket – hívta fel a figyelmet a Moore Hungary közleménye.

A hatályos jogszabályok szerint az érintett vállalkozások felelőssége kiterjed a beszállítók működésének figyelemmel kísérésére, ami többek között magában foglalja azok erőforrás-felhasználási, hulladékkezelési, szén-dioxid-kibocsátási gyakorlatát (környezeti szempontok), munkakörülményeit, a munkahelyi biztonságát (társadalmi szempontok), illetve etikus üzleti gyakorlatát, korrupció elleni intézkedéseit és az átláthatóságát (vállalatirányítási szempontok) is.

A fenti feltételeknek miatt az ESG-beszámolóra kötelezett nagyvállalatok előszeretettel alkalmaznak általános szerződési feltételeket (ÁSZF), amely kötelezően alkalmazandó valamennyi beszállítóval szemben. Az ÁSZF előírhatja a beszállítóknak, hogy a vonatkozó ESG-szabályok betartásán túl feleljen meg a megrendelő által alkalmazott etikai vagy magatartási kódexnek is. Emellett az adott vállalkozások gyakran kikötik maguknak azt jogot is, hogy az ÁSZF-et elfogadó valamennyi beszállítójukat vevői audit keretében rendszeresen ellenőrizze is.

Hamarosan kezdődnek az auditok

„A fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettséget a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) rendelete is előírja. E rendelet tételesen tartalmazza azokat a kérdéseket is, amelyek a beszállítók átvilágításának alapját képezik. Ha egy beszállító olyan külföldi nagyvállalatnak is szállít, amely esetleg a magyar szabályozást meghaladó terjedelmű ESG-adatszolgáltatási igényt támaszt, akkor ennek a szélesebb körű követelménynek is meg kell felelnie” – foglalta össze Puskás Zoltán, a Moore Legal Hungary ügyvédje.

Az ESG-szempontú audit eredményei alapján a cégeknek komplex kockázatkezelési rendszert kell kialakítaniuk, amely magában foglalja

• a kockázatelemzést,
• a megelőzési
• és a korrekciós intézkedéseket egyaránt.

A korrekciós intézkedések a felmerülő kockázatok minimalizálása érdekében az üzleti kapcsolatok szüneteltetésére, sőt azok végleges megszüntetésére is kiterjedhetnek.

Több ezer hazai céget érint az ESG-törvény

Ezekkel a fenntarthatósági elvárásokkal már 2025-ben is több tízezer olyan magyar kkv szembesül, amelyek valamelyik nagyvállalat beszállítói láncába tartoznak. Nekik már idén számos dokumentációt, mérést kell előállítaniuk partnercégük átvilágítási folyamatának részeként, miközben gondoskodniuk kell arról is, hogy szervezetük is megfeleljen az ESG-előírásoknak.

„Tapasztalataink szerint sok cég most először, váratlanul szembesül ezekkel a fogalmakkal és igényekkel. Fontos, hogy ne kockáztassák üzleti kapcsolatukat azzal, hogy ezeket az igényeket figyelmen kívül hagyják. El kell kezdeniük alkalmazkodni a fenntarthatósági szabályokhoz, miközben a kapcsolódó adatszolgáltatást is biztosítaniuk kell. Ehhez szükség esetén külső ESG-tanácsadó segítségét is érdemes igénybe venniük, aki a megfelelő gyakorlat birtokában támogatást nyújt az ESG-megfelelőség kialakításában” – fejtette ki Buru Éva, a Moore Hungary ESG-üzletágának vezetője.