Az extrém hőség miatt több mint 47 ezer ember halt meg tavaly Európában a Barcelona Institute for Global Health kutatóközpont modellje szerint, amelyről a hét elején számoltak be.
Nem meglepő módon Dél-Európában volt a legmagasabb a halandóság 2023-ban, amely az eddigi legmelegebb év volt. Becslések szerint Görögországban egymillió lakosra vetítve 393 hőség okozta haláleset történt, Bulgáriában 229, Olaszországban 209, Spanyolországban pedig 175. Ehhez képest Németországban a becslések szerint egymillió lakosra 76 haláleset jutott, emlékeztetett tudósításában a Deutsche Welle internetes kiadása.
Jelentősen több nő halt meg az extrém meleg miatt a vizsgált országokban, mint férfi,
és szintén nem meglepő, hogy az idősek különösen kiszolgáltatottak.
Több lett volna az áldozat, ha nem alkalmazkodunk
A jelentés azonban azt is megállapította, hogy az olyan intézkedések, mint az egészségügyi ellátás javítása, a korai előrejelző rendszerek, a jobb kommunikáció és a munkahelyi egészségügy terén elért fejlődés mind csökkentették a hőség okozta halálozási arányt. Ezek nélkül a halálesetek száma 80 százalékkal magasabb lett volna, különösen sok időset sikerült megmenteni.
Kiderült az is, hogy maga az emberi szervezet is alkalmazkodik a változó körülményekhez. A kutatók megállapították, hogy a legalacsonyabb halálozási kockázattal járó hőmérséklet fokozatosan emelkedett a 2000–2004 közötti időszakban mért 15 Celsius-fokról 17,7 Celsius-fokra a 2015–2019 közötti időszakban.
Ez azt jelzi, hogy kevésbé vagyunk érzékenyek a hőségre, mint a század elején, ami valószínűleg az általános társadalmi-gazdasági fejlődésnek, az egyéni viselkedés javulásának és az olyan közegészségügyi intézkedéseknek köszönhető, mint a 2003-as rekordnyár után bevezetett hőségmegelőzési tervek
– mondta ezzel kapcsolatban Elisa Gallo a tanulmányt vezető kutató.
Terjed a nyugat-nílusi láz vírusa
Az extrém időjárással terjednek a korábban ismeretlen betegségek, például a nyugat-nílusi láz vírusa is a kontinensen, az idén a legtöbb esetet Spanyolországból és Görögországból jelentették, és már nyolc ember halálát okozta.
A vírust szúnyogok terjesztik, a fertőzés fejfájást, rossz közérzetet, lázat, hányást és fáradtságérzetet okoz.
A fertőzöttek mintegy 80 százaléka nem tapasztal tüneteket, alig egy százalékuknál azonban az idegrendszert is megtámadja a betegség, számolt be a Politico.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint az idén július végéig öten haltak meg Görögországban, ketten Olaszországban és egy ember Spanyolországban. Helyi sajtójelentések szerint azonban a spanyol áldozatok száma ennek a duplája, és a sevillai hatóságok a lakosság nyomására új preventív intézkedéseket is kénytelenek voltak bejelenteni.
Magyarországról is jelentettek esetet
Görögországból 31, Olaszországból 25, Spanyolországból 5, Ausztriából, Magyarországról és Szerbiából 2-2, Franciaországból és Romániából 1-1 esetet jelentettek. Minden érintett térségben vagy a közvetlen szomszédjában korábban is jelen volt a vírus.
A nyugat-nílusi láz vírusa ellen nincs oltás, sem orvosság a kezelésére.
Megelőzni lehet szúnyogirtással, a teljes testet fedő ruházattal és szúnyoghálóval vagy légkondicionáló felszerelésével.
