Messze áll még a hidrogéntermelés attól, hogy zöld legyen
Sokak szerint a hidrogén mint energiahordozó segíthet a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében, ami végső soron igaz is. Ám amíg eljutunk erre a pontra, sok víz lefolyik a Dunán. Ugyanis a hidrogéntermelés módszerén nagymértékben változtatni kell, ha szerepet szánunk neki az energetikai átállásban.
Fotó: Shutterstock
A hidrogént többségében fosszilis energiahordozók felhasználásával állítják elő. A Nemzetközi Energiaügynökség nyomon követési jelentése szerint
az alacsony kibocsátású hidrogéntermelés az összes előállítás 1 százalékát sem érte el 2021-ben.
A hidrogénben rengeteg potenciál rejlik a dekorbanizációhoz, azonban mivel alig létezik a természetben, elő kell állítani. Az előállítási módszereket különböző színekkel jelölik – magyarázta Rachael Rothman, a Sheffieldi Egyetem szakértője a CNBC-nek.
A hidrogén előállítási módjai, azaz a színei
Barnának nevezzük a szénnel előállított hidrogént, szürke hidrogénnek pedig azt a molekulát, amelyet földgázból vagy metánból, hatalmas szén-dioxid-kibocsátással állítanak elő. Napjainkban ezek az összes megtermelt hidrogén 95 százalékát teszik ki.
A kék hidrogént már földgáz vagy vízgőz felhasználásával állítják elő, ám ebben az eljárásban a keletkező szén-dioxid jelentős részét megkötik, és gyárak alapanyagként felhasználják. Németország 1800 kilométeres vezetéket tervez, amelyben ilyen energiahordozót szállítanának.
A zöld- vagy más néven megújuló hidrogént már megújuló forrásokból származó energia felhasználásával, elektrolízissel állítják elő. A folyamatban az elektromos áram a vizet oxigénre és hidrogénre bontja. Az elnevezés azt jelöli, hogy közben alig keletkezik káros anyag. A BP ennek a technológiának a fejlesztésére összpontosít.
A rózsaszín hidrogént is a víz összetevőjének elektrolízises szétválasztásával kapják, ám ehhez atomenergiát használnak, azaz a folyamatban alig keletkezik szén-dioxid.
A rózsaszín hidrogén előállítását és felhasználását vizsgálják az Egyesült Királyságba tervezett 3,2 gigawatt kapacitású Sizewell C atomerőműnél, mind az építésénél, mind a későbbi üzemeltetésénél.
Nem mindenki örül a rózsaszín hidrogénnek. A Greenpeace környezetvédő szervezet szerint az atomerőművek építése bonyolult és drága, ráadásul hatalmas mennyiségű veszélyes hulladékot is termelnek.
A jövő
Egyértelmű, hogy a jövőben a hangsúlyt a zöld- és a rózsaszín hidrogén előállítására kell helyezni, mivel mindkét folyamatban alig keletkezik szén-dioxid.
Alacsony károsanyag-kibocsátással hidrogént előállítani jelenleg még drága mulatság, akár megújuló, akár atomenergiát használunk hozzá. A legfontosabb kihívás az előállítási költségek csökkentése.
Ehhez a beruházások és a fogyasztás területein is támogató politikára van szükség. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén piacának növekedésével pedig kialakul a méretgazdaságosság és a tapasztalat, amelyek segítségével csökkenthetők az előállítási költségek.
Röviden: további fejlesztések után aknázhatjuk ki igazán a hidrogén adta lehetőségeket.
Hazánkban is indul kísérleti hidrogénprojekt tavasszal, a Magyar Földgáztároló Zrt. ülteti át tervét a gyakorlatba. Portugália, Spanyolország, Franciaország és Németország pedig összefogott egy hosszú, zöldhidrogént szállító, közös vezeték megépítésére.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
