Bemutatták III. Károly király – nemcsak csillogó, de hihetetlen értékes – aranypalástját, a szupertunikát, amelyet az ő és felesége, Kamilla királyné rendkívül komplex és szimbolikus tárgyakkal teli koronázási szertartásán fog viselni.
A ceremónián az uralkodóra kerülő számos ruhadarab közül ez az egyik legkülönlegesebb (a fenti képen a bal oldali), amelyet még a dédapja, V. György számára készítettek 1911-ben, és amelyet az édesanyja, II. Erzsébet királynő is viselt a koronázása alkalmával.
III. Károly idősebb fia, Vilmos herceg a szertartáson az öltözködésbe fog besegíteni: ő helyezi az édesapjára a két kilogramm súlyú aranyruhát.
A szupertunika aranyszövetből készült, azaz vékony arany- és ezüstözött fémdarabokkal bevont selyemfonalból, s arabeszk-, illetve virágmotívumokkal hímezték ki.
Felbecsülhetetlen értékű ruhadarabok kerülnek a királyra
A Supertunicára egy földig érő, újabb aranyszövetből varrott réteg kerül: ez a császári köpeny (Imperial Mantle) vagy királyi palást (Robe Royal), amelyet IV. Györgynek készítettek 1821-ben (a lenti képen), és amely újabb három-négy kilóval dobja meg az öltözék súlyát – tegyük hozzá, a fejére kerülő Szent Eduárd-korona önmagában még plusz 2,23 kilogramm. A mellkason egy arany, sast mintázó csattal rögzíthető köpenyt az ősi koronázási öltözékek ihlették, és „papi” stílusa a királyi cím isteni természetére utal. Korábbi uralkodók, köztük II. Erzsébet királynő 1953-ban szintén viselte.
Egy újabb koronázási ruhadarab, a koronázási övként (lenti képen) számontartott kardöv szintén aranyhímzésű szövetből készült – mi másból –, és nemzeti jelvényekkel pecsételt aranycsattal ékesítették. A beiktatáskor a király derekára, a Supertunica fölé helyezik. A rajta lévő aranykapocsra fogják felcsatolni az ékkövekkel díszített felajánlás kardját, amely azt szimbolizálja, hogy képes dönteni jó és rossz között. A páratlan koronázási kesztyűnek is fontos szerep jut, ez III. Károly király jobb kezére kerül, mivel azzal tartja a jogart a ceremónia folyamán. A kesztyű fehér bőrből készült, a kézháton a newcastle-i hercegi család címere fölött hímzett hercegi korona látható.
A takarékosságnak is tere van
Hagyomány, hogy a trónra lépéskor az új uralkodó az elődjei számára készült darabokat is viseli, de általában új koronázási kardszíjat és kesztyűt kap. III. Károly viszont a fenntarthatóság jegyében ez utóbbi lehetőséggel nem kívánt élni, és úgy döntött, a nagyapja, VI. György által viselt övet és kesztyűt kéri, amelyek kiváló állapotúak.
III. Károly a takarékosságra máshol is figyelt, II. Erzsébet koronázásán nyolcezer vendég vett részt, ezt kétezerre redukálta (például András herceg korábbi felesége, Sarah Ferguson nem kapott meghívót, számos, a leendő király által fontosnak tartott jótékonysági szervezet képviselője vagy az államfők közt Novák Katalin viszont igen).
A program hosszát háromról egy órásra szűkítette. Sőt, a meghívót is újrahasznosított papírra nyomtatták, hiszen az uralkodó a hetvenes évek óta figyel a környezetvédelemre.
Mi történik a baldachin alatt?
A ceremónia sok-sok öltözködése egy vetkőzéssel kezdődik majd: III. Károly király VI. György bíborvörös államfői palástjában érkezik a Westminster-apátságba, amelyet a koronázáshoz levesz. Először az eskütétel, a felkenés, majd a koronázási ékszerekkel való felruházás következik sorban egymás után.
A szertartás legszentebb, egyben legtitokzatosabb, kevesek által látható része, amikor egy baldachin borul az uralkodó fölé, és Canterbury érseke a szent olajjal felkeni.
Ehhez az uralkodó pusztán egy ujjatlan fehér lenruhát visel, és a koronázási stólát, amely egy hosszú, keskeny, arannyal hímzett selyemszalag.
A szertartás végén a király VI. György lila palástjában távozik az apátságból.
Mennyit érhet a brit koronázási szett?
A koronázási outfit részeit – ha éppen nem használják – a londoni Towerben őrzik rendkívüli biztonsági intézkedések mellett, ahogy a koronaékszereket is, és hihetetlen, de egyikre sincs biztosítás kötve.
Például a birodalmi korona értékét, amelynek jelenlegi változatát 1937-ben készítették, és jóval könnyebb a csak a koronázás alkalmával viselt Szent Eduárdnál, szakértők néhány éve nagyjából 5 milliárd fontra, azaz több mint 2300 milliárd forintra becsülték.
Igaz, hozzátették, hogy a piaci ára valójában nem kalkulálható, mert még szétszedve, gyémántonként vagy smaragdonként is lehetetlen lenne értékesíteni.
A díszruhák, koronák és a további drágakövekkel kirakott, ceremóniákon használt tárgyak, ékszerek nem biztosíthatók, mert történelmi jellegük miatt nem lehet beárazni őket. És ha az értékük meghatározhatatlan, lehetetlen rájuk biztosítást kötni.
A Hír TV anyagát a témában itt láthatják:
