
Ezért drága a jegy a világsztárok koncertjeire
Vaskos pénzköteget kell letenniük az asztalra a rajongóknak például Bruce Springsteen májusi nagy-britanniai fellépéséért, amire a legolcsóbb állójegy 120 fontba (56 ezer forint) kerül, míg Billie Eilish jövő évi turnéján ugyanezért már 145 fontot (68 ezer forint) kell kifizetni. Taylor Swift szeptember közepén ad koncertet a briteknek. Az értékesítés kezdetekor az énekesnő koncertjein való részvételért legalább 110,40 fontot (52 ezer forint) kértek, de ha jó helyet szeretett volna valaki, akkor 172,25 font erejéig (80 ezer forint) kellett kilapítania a pénztárcáját. Az értékesítés végére a jegyárak már a 300 fontot (140 ezer forint) is meghaladták. A Sky News összeszedte, hogy mi mindent foglalnak magukban a jegyárak.

A magas jegyárak hátterében számos tényező áll
A jegyek elsősorban azért drágák, mert vannak, akik képesek megfizetni őket.
Amíg a kínálat találkozik a kereslettel, addig az értékesítőknek nem érdekük a jegyárak csökkentése.
„Egyre többen vannak, akik szívesen költik a rendelkezésre álló jövedelmük nagy részét arra, hogy elmenjenek egy-egy nagy zenei eseményre” – magyarázta Matt Hanner, a Runway foglalási rendszer vezetője a Sky Newsnak. Hasonlóan vélekedett Jon Collins, a LIVE, az Egyesült Királyság élő zenei ipart képviselő szervezetének vezérigazgatója is. Mint mondta, manapság több a nagyszabású bemutató és turné, mint valaha, és a zenekedvelők körében erre óriási az igény.
A nagyobb felhajtásnak nagyobb a költsége is
A nagyszabású show-k többe kerülnek a szervezőknek is. Nagyobb helyszínt kell bérelni, amihez nagyobb személyzet kell, a több szórakoztató látványelem, a technika nagyobb szállítási költséggel és biztosítási díjakkal jár, ráadásul maguk a fellépők is többet kérnek.
Az energiaválság miatt a bérleti költségek megugrottak, mint ahogy a legtöbb teremé és szolgáltatásé is, de a munkaerő is többért hajlandó dolgozni. Minderre pedig ráépül az áfa, amely a világon 5–27 százalék között mozog. Ezek a kiadások mind beépülnek a jegyárakba.

Az, hogy a bevétel mekkora hányadát kapja az előadó, nagyban függ attól, hogy mekkora sztár, és mennyire lehet őt helyettesíteni. A bevétel elosztásának másik kardinális szereplője a marketingcég, amely jellemzően nagyobb részesedést kap, ha több munkája van a promócióval. A kisebb előadók a jegyekből befolyt összeg 20 százalékát vihetik haza, nem úgy, mint a világ legismertebb előadója. A Forbes szerint
Taylor Swift 8 és 10,5 millió fontot (3,75 –4,9 milliárd forint) keres az Eras turnéja minden állomásán. Sőt, az énekesnő a turnéból származó összes bevétel bő 85 százalékát viszi haza,
amiből nagylelkűen 76 ezer fontot (36 millió forint) ad a teherautó-sofőröknek pluszban a koncertsorozat alatt. A sztár tavalyi koncertjein az átlagos jegyár 254 dollár volt, ami hozzásegítette Swiftet ahhoz, hogy már tavaly dollármilliárdossá váljon.
A zenészek bevételeinek egyre nagyobb hányadát a koncertek hozzák, mivel az interneten ingyen vagy potom összegekért meg lehet hallgatni a számaikat, így abból nagy összeg nem folyik be hozzájuk.
A híresebb művészek és együttesek jobban emelték gázsijukat kevésbé ismert társaikhoz képest.
A magas árak miatt pedig a koncertre járók a kisebb eseményeken spórolnak.
Más is közrejátszik a jegyárakban
Swift egyik munkatársa, Jack Antonoff szerint problémát okoz a jegyértékesítő oldalak, például a Ticketmaster „dinamikus árazása”. Ez azt jelenti, hogyha egy koncert népszerű, akkor a nagyobb kereslet miatt emelik a jegyek árát.
A Ticketmaster platina jegyárai például a kereslet és a kínálat függvényében változnak. A jegyértékesítő oldal a honlapján a dinamikus árképzési rendszer céljaként a jegyekhez való tisztességes és biztonságos hozzáférést jelölte úgy, hogy „közben lehetővé teszi a művészek és az élő események rendezésében részt vevő más személyeknek, hogy a jegyeket a valódi piaci értékükhöz közelebb árazhassák”.

A cég állítása szerint a művészek, a csapataik és a marketingeseik határozzák meg az árat, valamint döntik el, hogy dinamikus árazást alkalmazzanak-e műsoraikhoz.
A The Cure énekese, Robert Smith is megszólalt az ügyben korábban, aki a rajongóitól tavaly azt olvasta, hogy
a Ticketmaster egyed díjai bizonyos esetekben többe kerültek, mint maga a jegy.
A jegyértékesítő erre azt reagálta, hogy a díjait általában az ügyfeleik határozzák meg.
A jegyértékesítőnél az Egyesült Államok kormánya is talált problémát. Joe Bidenék beperelték a Ticketmaster tulajdonosát, a Live Nationt arra hivatkozva, hogy a vállalat monopolizálja az élő események iparágát, amely annak 70 százalékát kézben tartja Amerikában. A Live Nation szerint a nyeresége 1,4 százalék, ami nem utal monopolhelyzetre.
A vállalat legfrissebb botránya, hogy a dinamikus árazás miatt magasabb áron adja a jegyeket az újra összeállt Oasis koncertjeire, mint korábban hirdette. Az Egyesült Királyság illetékes hatósága vizsgálatot indított az ügyben.
Egy-egy világsztár még arra is képes, hogy megemelje az inflációt a koncertjéhez kapcsolódó szolgáltatásokban. Így történt ez Taylor Swift esetében is.




