Célba ért az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének vészharangkongatása. Az ÉVOSZ a koronavírus-járvány után, majd az orosz–ukrán háború miatti gazdasági válság és az ezek miatt bekövetkező árnövekedés kapcsán emelte fel szavát az ellen, hogy az építési termékek jelentős drágulását a már megkötött szerződések esetén az építési vállalkozóknak egyedül kell finanszíroznia.
Fotó: Friends Stock
A szakszövetség kérését egy kedden megjelent jogszabály már figyelembe veszi. A 13/2023 (I. 24.) kormányrendelet felhatalmazást ad arra a cégeknek, hogy az árkockázatot megoszthatják a megrendelő és a vállalkozó között az állami és közösségi megrendelők esetén.
Az építési ágazatban csak tavaly 26 százalékos inflációt kellett kezelni.
Az ÉVOSZ számításai alapján 2022 és 2023 vonatkozásában nagyjából 800 milliárd forint nagyságrendű építési-beruházási költségnövekedés kezeléséhez ad hátteret az új rendelet.
Az ÉVOSZ közleményre ugyanakkor felhívja a cégek figyelmét arra, hogy mivel a vállalkozások a szerződések megkötésekor már eleve a rendes üzleti kockázatot – a korábbi évek 3-5 százalékos évenkénti áremelkedését – beépítették az ajánlataikba, így
csak az ezenfelüli költségnövekmény vehető figyelembe a szerződésmódosítás kezdeményezésénél.
A 2022. február 24. napjáig megkötött építési beruházási tárgyú szerződéseknél csak abban az esetben van lehetőség kezdeményezni a módosítást, ha a szerződés szerint az összes műszaki átadás-átvételi eljárás még nem zajlott le.
A kormányrendeletben kijelölt dátum azért is fontos Koji László ÉVOSZ-elnök szerint, mert ez az orosz–ukrán háború kitörésének időpontja, aminek az árakra gyakorolt hatását sem az ajánlatkérő, sem pedig a nyertes ajánlatadó nem láthatta előre.
A szerződésmódosításra a 2024. június 30. előtti teljesítési véghatáridejű kontraktusok esetén egy alkalommal, csak a végszámla kiállításakor van lehetőség. Ugyanakkor a 2024. július 1. utáni véghatáridejű szerződéseknél már egy részszámlában és a végszámlában is érvényesíthető, de ennek az feltétele, hogy a kivitelezési munkák legalább 50 százalékos teljesítési készültségűek legyenek.
Az említett rendelet 2023. január 25-én lépett hatályba, de a korábban megkötött szerződésekre is alkalmazható
– zárta gondolatait Koji László, az ÉVOSZ elnöke.
Megállhat idén az építőanyagok drágulása – kivétel a cement és ami belőle készülA cement és a cementalapú építőanyagok kivételével a legfontosabb termékek ára az idén már csak stagnál vagy kismértékben emelkedik a gyártói várakozások szerint. A korábbi ellenértékeket azonban sehol sem látjuk már viszont, az elmúlt két évben átlagosan 50 százalékkal drágultak az építőanyagok. Az uniós szintet meghaladó emelkedést az erős importfüggőség is táplálta. |
