Az egészséges vérben fennálló alvadásgátló és az alvasztó hatások dinamikus egyensúlyban vannak. Amint azonban a vérpályán belül az alvasztó hatások kerülnek túlsúlyba, vérrög (trombus) képződik, amely - nagyságától függően - nemcsak a helyi vérkeringést akadályozhatja, hanem tovasodródva életfontosságú szervekben (vénás trombózis esetén elsősorban a tüdőben és az agyban, artériás vérrögképződéskor a szívben és az agyban) okoz súlyos keringési és ezzel működészavart. Így jön létre a tüdőembólia, az idült tüdőelégtelenség, a koszorúér-trombózis vagy az agyi erek trombózisa (ami a "szélütések" 80 százalékát okozza) - valamennyi életet fenyegető betegség.