Riadóüzemmódba került a német Aldi kiskereskedelmi birodalom az északi fele, az Aldi Nord termelte veszteség miatt, és abbamaradt a hálózat információtechnológiai egységesítését célzó beruházás – tudta meg a Handelsblatt üzleti lap. A hír több szempontból izgalmas. A felszökő inflációból sokkal könnyebben profitálhatnak az élelmiszer-kereskedelmi láncok, mint a stagnáló árakból, tehát a fejlemény meglepő. Emellett ráirányítja a figyelmet, hogy egy-egy nemzetközi lánc vásárlói mely országokban fizetnek rá és hol nem.
A részletes elemzéshez több adatra lenne szükség, amellyel – az üzletágban Európában szokatlan módon – a családi tulajdonban lévő német lánc nagyon szűkösen szokta ellátni a nyilvánosságot. Egészen a legutóbbi időkig a forgalmi számaikat is a bizalmasan kezelték, és azt az iparági elemzőknek hosszadalmas bogarászással kellett megbecsülniük. Az Aldi Nord szóvivője ezúttal sem kívánt kommentárt fűzni a Handelsblatt információihoz a lap kérdésére.
A német kiskereskedelem egyik legnagyobb pénztermelő automatájaként ismert Aldi Nord működési eredménye mínuszba csúszott – írta a lap –, és vállalati források szerint zátonyra futott a Nord és a Süd számítástechnikai egységesítése: az AHEAD nevű projektet a Nord nem hajlandó átvenni a Südtől.
Az, hogy a vállalat menedzserei hozzájutottak a nyereségadatokhoz, önmagában is „forradalmi tett”, hiszen korábban nem közölték velük – írta a Handerlsblatt. A projekt befulladása pedig azt is jelenti, hogy a német újraegyesítés, azaz az évtizedek óta egymással rivalizáló Aldi Nord és az Aldi Süd egybeforrasztása immár nem tűnik valószínűnek. Valószínűleg a felmerült problémákra adott válasz az is, hogy az Aldi Nord a történetének legnagyobb átstrukturálására készül.
Háttér: a kettéosztott birodalomA családi vállalatot, amelynek a neve az Albrecht Diskont szavak első betűinek összevonása, 1966-ban osztották északi (Aldi Nord) és déli (Aldi Süd) részre, miután a két testvér – Theo és Karl Albrecht – nem tudott megegyezni, hogy áruljanak-e az üzleteikben cigarettát. A két vállalatfél irányítói között szinte állandó a torzsalkodás, bár az utóbbi években remények ébredtek a költségvisszafogó egyesülésre. A világot is felosztották: mindkét rész külföldi leányvállalatok sorával büszkélkedhet. A magyarországi cég a Süd csoporthoz tartozik, akár a brit, az ausztrál és a kínai, miközben a Nordé a francia, a dán és a lengyel piac. Németországban olyan nagy súlyú a hálózat, hogy a működése az egész élelmiszerpiacot befolyásolja: a Nordnak mintegy 2500 üzlete van, a Südnek pedig az ország déli és nyugati részében 1900. |
Ezek a vállalati fejlemények. Mindennek milyen hatása van az Aldi csoport vásárlóira – illetve magas részesedésük miatt az egész piacra –, az egy másik kérdés, amire a rendelkezésre álló információk alapján nem könnyű felelni. Mindenesetre felvetődik, hogy nem más országok – mint Magyarország – vásárlóinak a pénztárcájából finanszírozzák-e a német élelmiszer-áruházak viszonylagos olcsóságát, miközben az Aldi két fele képtelen megegyezni, hogy javíthassa a hatékonyságát. Az élelmiszer-infláció az unió keleti tagállamaiban sokkal nagyobb volt, mint nyugaton, ideértve Németországot.
A részletekről annyit még közöl a Handelsblatt, hogy az Aldi Nord Franciaországban azért veszteséges, mert egyelőre nem hoz sikert az a 2020-ban kötött üzlet, amellyel megvásárolta az akkor több mint 500 üzletet működtető francia versenytársát, a Leader Price-t.
Az Aldi riadóüzemmódban van
– írta a lap. A vállalat Dániában is veszteséges, a német piacon pedig jelentősen összezsugorodott a profitja, annak ellenére, hogy az Aldi jelentősen növelte az eladásait minden európai piacán, ami masszív költségproblémákat jelez.
Legendás helyszínen nyit új boltot az Aldi – hivatalosan is bejelentették a német diszkont terjeszkedésétTerv szerint már az idén át is adják a legendás vidéki helyszínen kialakított üzletet a vásárlóknak. Ezzel pedig egy hányattatott sorsú, évek óta üresen álló emblematikus épület menekülhet meg a pusztulástól. |
Magyarországon, ahol főleg a legszegényebbek életét keserítette meg és részleges árstopok bevezetéséhez vezetett a tavaly fellépő, és nehezen enyhülő vaskos élelmiszer-infláció, a kormány csütörtökön bejelentette, hogy heti akciók meghirdetésére kötelezi a nagy áruházláncokat.
Kötelező akciók a boltokban: két miniszter fontos részleteket árult el – Megvan a bevezetés határideje isA kormány azt várja, hogy az árak csökkentésével és a versenyhelyzet fokozásával megállítható a túlárazás és a spekuláció. |
