Egy esetleges orosz agressziónak komoly következménye lennének – mondta a rigai ülése előtt Anthony Blinken amerikai külügyminiszter kedden a Reuters tudósítása szerint.

Az ukrán határok közelében felvonuló orosz csapatok már májusban is komoly aggodalmakkal töltötték el a nyugati hatalmakat, amikor 100 ezres hadsereg jelent meg a környéken, a legnagyobb a Krím-félsziget 2014-es orosz meghódítása óta. A mostani csapatösszevonás mértéke is hasonló nagyságú.

A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg pedig arról beszélt, hogy Ukrajna a értékes szövetségese a NATO-nak, melynek politikai és gyakorlati támogatást is nyújtanak szükség esetén. Mint elmondta, a NATO tud a kiképzés és a kapacitás terén is segítséget nyújtani, ám 

fontos különbség, hogy szemben a balti államokkal, Ukrajna nem tagja a katonai szövetségnek.

Fotó: GINTS IVUSKANS / AFP

Az aggodalmakat fokozta, hogy Belarusz hétfőn az oroszokkal közös hadgyakorlatokat jelentett be a fehérorosz-ukrán határ közelében, Alekszandr Lukasenka fehérorosz diktátor pedig arról beszélt, hogy 

Minszk nem maradna a partvonalon egy esetleges háború esetén.

Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden egy befektetői fórumon pedig arról beszélt, hogy a NATO katonai infrastruktúrájának bővítése Ukrajnában egy vörös vonal Oroszország számára, amit remél, hogy a nyugati szövetség nem fog átlépni. 

Ugyanakkor az ország új, hiperszonikus fegyverét is említette, melyet hamarosan hadrendebe is állíthat az orosz hadsereg. 

Az orosz elnök újfent kifejezte a nyugati hatalmak katonai jelenlétével kapcsolatos fenntartásait is.

Fotó: AFP

Az orosz csapatok határai körüli gyülekezése miatt aggódó Ukrajna ugyanakkor ma kevésbé agresszívan nyilvánult meg. Az ország hadügyminisztere, Olekszij Reznyikov a gazdasági minisztérium honlapján közzétett írásában arról beszélt, hogy 

a tavaszi orosz csapatösszevonások idején a két ország között feszültebb volt a viszony 

és hogy Oroszország valószínűleg csak egy jövőbeli Biden-Putyin találkozó előtt igyekszik jobb alkupozícióba kerülni.