Hét hete tart Oroszország háborúja Ukrajnával, és a feszültségekkel terhes konfliktus miatt az emberiség talán a világtörténelem legveszélyesebb pillanatában van a kubai rakétaválság óta – véli Yuval Noah Harari izraeli történész. A Sapiens című bestseller szerzője a CNBC-vel osztotta meg gondolatait.
Harari szerint az emberiséget az a veszély fenyegeti, hogy Oroszország nukleáris fegyverekhez, esetleg a vegyi vagy biológiai hadviselés más formáihoz fordulhat, hogy továbbvigye támadását.
Talán a kubai rakétaválság óta nem volt olyan veszélyes pillanata a világtörténelemnek, mint most, amikor hirtelen egy nukleáris háború lehetősége merül fel
– vélekedett Harari szerdán a CNBC műsorvezetőjének.
Az 1962-es kubai rakétaválságra gyakran hivatkoznak úgy, mint arra a krízisre, melynek során a világ a legközelebb került a nukleáris háborúhoz az Egyesült Államok és az akkori Szovjetunió közötti konfliktus következményeként. Bár Harari elismeri, hogy jelenleg a nukleáris háború veszélye „nem túl valószínű”, mégis azt mondja, hogy mindenkinek, a kormányoknak és a magánszemélyeknek is aggódniuk kellene. „Ez egy lehetőség, egy valós lehetőség, amit figyelembe kell vennünk. És ez szörnyű hír az egész emberiségnek” – mondta a nukleáris eszközök bevetésére utalva.
Harari ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy nem a nyugati szövetségeseknek kellene megpróbálniuk megelőzni egy ilyen akciót azzal, hogy rendszerváltásra törekednek Oroszországban, hiszen az csak tovább provokálná a Kremlt. Inkább arra kellene összpontosítaniuk, hogy tovább erősítsék Ukrajnát, legyőzzék az orosz erőket a helyszínen, és helyreállítsák a békét.
A háború céljának Ukrajna szabadságának védelmének kell lennie, nem pedig Moszkva megváltoztatásának. Az az orosz népen múlik
– vélekedett.
A Jeruzsálemi Héber Egyetem történelem tanszékének oktatója szerint a háború végső kimenetele fordulópontot jelenthet abban, hogy a kormányok hogyan fogják kezelni a jövőbeni fenyegetéseket.
Ha Vlagyimir Putyin orosz elnök megnyeri a háborút, akkor több ország hajlandó – vagy kénytelen – lesz növelni katonai kiadásait más közszolgáltatások rovására
– mondta Harari.
Erre egyébként már a közelmúltban láthattunk példát: alig néhány nappal a konfliktus kitörése után Németország bejelentette, hogy jelentősen, gazdasági teljesítményének több mint 2 százalékára növeli védelmi kiadásait. A történész becslései szerint Oroszországban ugyanez az arány körülbelül 20 százalék. „Ha a védelmi költségvetés világszerte 20 százalék lenne a jelenlegi 6 helyett, az az egészségügyünk és a jólétünk és más veszélyek, például az éghajlatváltozás elleni küzdelem rovására menne. Ez szörnyű katasztrófa lenne az egész emberiségnek”– mondta, és hozzátette azt is, hogy a békés megoldás ezért nem kizárólag Ukrajnának és közvetlen szomszédainak az érdeke.
Harari azonban lát némi okot az óvatos optimizmusra. „Ha Putyin látványos vereséget szenved, az valójában megvédi a korábbi rendet. Ha van egy norma, amelyet valaki megsért, és ezért megbüntetik, akkor az megerősíti a normát” – mondta a történész, író.
