A klímaváltozás hatásait, legyen szó erdőtüzekről, aszályról vagy épp hőhullámokról már a bőrünkön érezhetjük, az azzal kapcsolatos kihívások egyre kevésbé elméleti problémák. A The Guardian írása szerint a felmelegedés már a hagyományos alpesi túraútvonalakat is veszélybe sodorja a gleccserek olvadása miatt, amit az olasz Dolomitok legmagasabb csúcsánál, a Marmoladánál 11 áldozatot követelő lavina is bizonyít.
Az olvadó gleccserek miatt nem csak Európában kellett alkalmazkodniuk a hegymászóknak, de a Mount Everest alaptábora is lejjebb költözhet a következő években, a lavinaveszély elkerülésének céljából az örök fagy vonala alá.
Az Alpok népszerű turistaútvonalai közül többet azonban már az idei nyáron lezártak.
Eltűnnek az Alpok gleccserei
A gleccserek térvesztését felgyorsítja, hogy az elmúlt télen a szokásosnál is kevesebb hó esett a hegyekben, de a hőhullám eredményeként a fagyponthoz szükséges magasság is 5184 méterre emelkedett, magasabbra, mint a hegység tengerszinttől legtávolabbi csúcsa, a 4808 méteres Mont Blanc, szemben a korábbi nyarakat jellemző 3000-3500 méteres magassággal – tudta meg a Reuters.
A svájci hegyitúra-vezetők szövetségét vezető Pierre Mathey szerint mintegy tucat hegycsúcs közelében van érvényben figyelmeztetés, köztük olyan ikonikus helyszínekkel, mint az imént említett Mont Blanc vagy a Matterhorn. Mint elmondta, hasonló lezárásokra a nyár vége felé, augusztusban szokott sor kerülni, ám idén már június végén elkezdődött azok sorozata.
Mindez a hegymászók látogatásában bízó helyi gazdaságok számára különösen nagy csapás az elmúlt éveket tönkretevő koronavírus-járványt követően. Azonban az idei évben a körülmények szerencsétlen összjátéka nem hagyott más választást a hatóságoknak. Mint Andreas Linsbauer, a Zürichi Egyetem gleccserkutatója elmondta, a hőhullámok alatt bekövetkező gleccserolvadást fokozta a Szaharából az év korábbi részén az Alpokra fújt homok is. Annak hatására ugyanis a hó sötétebb lett, gyorsítva az olvadást, miközben az elmúlt télen rendkívül kevés hó is esett.
Milyen hatásokkal jár az olvadás?
A gleccserek olvadása azonban nem csupán a hegymászók életét keseríti meg azonban. Egy idén megjelent tanulmány szerint az egyre több fagyott állapotából kiszabaduló víz felgyorsította a globális vízciklust – a víz mozgása a felhők, a szárazföld és az óceánok között – is, felerősítve mind az aszályok, mind a szélsőséges csapadék gyakoriságát. A ciklus megváltozása hatással van a globális infrastruktúrára, mezőgazdaságra és a biodiverzitásra is, jelezve a klímaváltozás miatt beinduló folyamatok széles körét.
A Rajna medencéjének vízrajzát kutató bizottság részére készült kutatás pedig arra a megállapításra jutott, hogy a téli hótakaró elvékonyodása és a gleccserek apadása miatt a jövőben gyakrabb lehet a mostanihoz hasonló, alacsony vízállás a folyón. Tekintve, hogy mennyire jelentős szállítási útvonalként szolgáló folyóról van szó, ez szintén alapvető változásokat követel. De az Alpokból ered az idén csaknem teljesen kiszáradó Pó is.
Milyen intézkedéseket tesz az EU a klímaváltozás megfékezésére?
Ezek után persze az sem véletlen, hogy az igyekszik fellépni a klímaváltozás folyamatával szemben és az Európai Bizottság által kidolgozott, „Irány az 55%” (Fit for 55) klíma- és energiacsomagban is ambíciózus célok szerepelnek. Ezek közül a legfontosabb talán maga a javaslat neve, mely 2030-ra a 2005-ös szinthez képest 55 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását. A bizottság klímavédelmi csomagját azonban az Európai Parlament elkaszálta.
A koronavírus-járványt követő fellendülés, majd az orosz gázszállítások akadozása miatt visszakapcsolt szénerőművek, valamint a globális azonban könnyen veszélybe sodorhatja az uniós célokat. Ugyanakkor a kívülről érkező nyersanyagokon alapuló energiatermelés bizonytalansága felgyorsíthatja a megújuló energiatermelés bővülését is a kontinensen.
