Újabb próba elé néz Oroszország befolyása a posztszovjet térségben, miután Azerbajdzsán és Örményország között hétfő éjjel kiújultak a harcok. A két ország közötti 2020-as háború óta legvéresebb összecsapások során Örményország 49 katonát vesztett az ország keddi közlése szerint. Hegyi-Karabah hovatartozása a Szovjetunió 1991-es felbomlása óta vitatott. Azerbajdzsán azt állítja, hogy örmény támadás érte.

Armenian soldiers stand as troops hold positions on the front line on October 25, 2020, during the ongoing fighting between Armenian and Azerbaijani forces over the breakaway region of Nagorno-Karabakh. - The head of a Red Cross mission monitoring the Nagorno-Karabakh conflict called on October 22, 2020 for all parties to stop shelling civilians and respect international law in fighting that has killed nearly 1,000 people. (Photo by ARIS MESSINIS / AFP)
Fotó: Aris Messinis / AFP

Nikol Pashinyan örmény miniszterelnök irodája közölte, hogy 

a kormány döntött egy 1997-es, Oroszországgal kötött kölcsönös védelmi szerződés életbeléptetéséről, és a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (KBSZSZ) segítségét is kérte. 

Ezen katonai szövetség vezető hatalma Oroszország. Azonban az Ukrajnában lekötött orosz haderő segítsége helyett csupán a helyzet deeszkalációjára történő felszólítás érkezett, és a moszkvai külügyminisztérium tájékoztatása kedd reggel, mely szerint már sikerült is orosz közvetítéssel tűzszünetet kötni – írja a The Wall Street Journal. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pedig elmondta, hogy az összecsapásokat Vlagyimir Putyin megvitatta Pashinyannal.

A Kaukázust megtépázó harcok újabb kihívást jelentenek Moszkva dominanciájával szemben a hagyományos orosz érdekszférában az Ukrajnában dúló háború előtt és alatt. Januárban Oroszország mintegy kétezer katonát küldött a kazahsztáni tüntetések leverésére a KBSZSZ keretében, míg 2020-ban a belarusz kormányt segítette ki a kormányellenes felkelésekkel szemben.

Szakértők szerint Azerbajdzsán az orosz gyengeséget látva igyekszik változtatni a helyzeten, ez számukra különleges lehetőség, ami azonban hamarosan véget érhet. Az orosz befolyás gyengeségét bizonyítja az is, hogy az ukrán háborúban Kazahsztán semleges maradt, annak ellenére, hogy alig pár héttel az invázió előtt az orosz katonák pont a kazah vezetés uralmát erősítették meg.

An Armenian soldier walks as troops hold positions on the front line on October 25, 2020, during the ongoing fighting between Armenian and Azerbaijani forces over the breakaway region of Nagorno-Karabakh. - The head of a Red Cross mission monitoring the Nagorno-Karabakh conflict called on October 22, 2020 for all parties to stop shelling civilians and respect international law in fighting that has killed nearly 1,000 people. (Photo by ARIS MESSINIS / AFP)
Fotó: Aris Messinis / AFP

A vártnál erősebb ukrán ellenállás miatt Moszkva ráadásul kénytelen volt haderejét elvonni a különböző perifériákról, legyen szó Szíriáról vagy az orosz Távol-Keletről, 

miközben a 2020-as háborút török segítséggel – és az ukrán háborúban ikonikussá váló Bayraktar TB-2-es drónok bevetésével – megnyerő azeriak továbbra is élvezik Ankara támogatását.

Kedden Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter Örményországot kárhoztatta az összecsapások kiújulásáért. A országot vezető Tajjip Erdogan pedig a Sanghaji Együttműködési Szervezet szamarkandi csúcstalálkozóján Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is megvitathatja a történteket a héten.

Noha Örményország egy orosz katonai bázisnak is otthont ad, és a KBSZSZ segítségét is kérte a 2020-as háború során, a szövetség nem sietett segíteni. Ezért 

az örmény kormány is lazíthat orosz kapcsolatain, és kísérletet tehet az örmény–török viszony normalizálására.

Az örmények számára – különösen az ukrán háború fényében – stratégiai jelentőségű lehet a túlzott orosz függés megszüntetése.

A harcokra reagálva megszólalt Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is, aki szerint feltétlenül abba kell hagyni az ellenségeskedést Hegyi-Karabahban, és vissza kell térni a tárgyalóasztalhoz. A politikus közleményében mind a két ország haderejét a hétfő éjjeli harcokat megelőző pozícióba történő visszatérésre sürgette, és a két évvel ezelőtti tűzszünet teljes mértékű tiszteletben tartására szólított fel.

Az EU elkötelezett amellett, hogy továbbra is tisztességes közvetítőként lépjen fel Örményország és Azerbajdzsán között annak érdekében, hogy segítse elérni azt a közös célt, amely a dél-kaukázusi régió biztonságát, virágzó és békés jövőjét, és minden népe javát szolgálja – mondta a főképviselő, hozzáfűzve, hogy Toivo Klaar, a dél-kaukázusi és a grúziai válságért felelős különleges uniós képviselő azonnal a térségbe utazik, hogy támogassa a deeszkalációt, és megvitassa az örmény és az azeri vezetők között folytatott brüsszeli párbeszéd következő időpontját.

A kiújult erőszakot közös nyilatkozatban ítélte el Tiny Kox, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) elnöke, valamint Simon Coveney ír külügyminiszter, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnöke is, 

rámutatva, hogy katonai erő alkalmazása teljességgel elfogadhatatlan az Európa Tanács tagállamai közötti viták rendezésében.

Felszólították továbbá Azerbajdzsánt és Örményországot, hogy álljanak el minden olyan további lépés megtételétől, amely ronthatja a helyzetet, tartsák tiszteletben a nemzetközi megállapodásokat, és haladéktalanul kezdjenek béketárgyalásokat.

Felszólítjuk az Európa Tanács mindkét értintett tagországát, hogy tartsák be a csatlakozáskor vállalt kötelezettségeiket, nevezetesen a konfliktus békés úton történő rendezését

– közölték, ám arra is felhívták a figyelmet, hogy az Európa Tanács kész támogatni a két országot ez irányú törekvéseikben.

Az azeri–örmény határon hétfő éjjel törtek ki harcok, amelyek kedd reggel is folytatódtak. Az örmény védelmi minisztérium tájékoztatása szerint az azeri fél egyebek között ágyúval lövi az örmény oldalon lévő katonai és polgári infrastruktúrát Vardenisz, Szotk, Gorisz és Kapan térségében.

A Hegyi-Karabahhal kapcsolatos több évtizedes konfliktus 2020. szeptember 27-én éleződött ki újra. Azerbajdzsán nagyszabású hadműveletet indított a területébe ékelődött, örmények ellenőrizte enklávé és az örmények által elfoglalt környező területek visszafoglalására, és hadműveletei döntően sikerrel jártak. Noha a felek 2020. november 9-én fegyverszünetben állapodtak meg, a határ menti térségben rendszeresek a konfliktusok.