A Katargate korrupciós botrányra való reagálással megbízott parlamenti bizottság több hónap után is megosztott abban a kérdésben, hogy az igazi fenyegetés vajon kívülről vagy belülről érkezik-e – írta a Politico.
Ez a megosztottság csütörtökön került újra napvilágra, amikor a képviselők, akik a jövő évi európai választások előtt igyekeztek megmutatni, hogy komolyan veszik a korrupciót, vitát tartottak egy új jelentésről, amely a parlamentnek a több millió eurós vesztegetési botrányra adott válaszát értékelte.
A Katargate csak a leglátványosabb példája volt annak, hogy az európai törvényhozásban meg kell erősíteni a korrupcióellenes védelmet, és felelősségre kell vonni az érintetteket
– mondta Vladimír Bilčík szlovák EP-képviselő, a jelentés egyik szerzője és a jobbközép Európai Néppárt tagja.
A jelentés nemcsak az értékelésről szólt, hanem több javaslatot is tartalmazott a hiányosságok pótlására, amelyekkel meg lehetne védeni a demokratikus intézményt a külső befolyás ellen. Bilčík és több jobboldali EP-képviselő szerint az érdekcsoportoknak szigorúbb ellenőrzés alá kell kerülniük, a törvényhozóknak új átláthatósági szabályoknak kell megfelelniük, és limitálni kellene azt is, hogy a parlament tagjai milyen mértékben képviselhetik az egész intézményt hivatalos utakon.
A jelenleg tárgyalt változtatások azonban ezt meg sem közelítik, és a Katargate-ügy után lassan fél évvel még mindig nem létezik a rendszer, amelyben felelősségre lehet vonni a korrupt képviselőket.
Azok a kiskapuk, amelyek lehetővé tették, hogy Pier Antonio Panzeri, a korrupciós szervezet főkolomposa behálózza a szocialista pártot, még mindig tárva-nyitva állnak, a civil szervezeteknek pedig továbbra sem kell magukat nyilvántartásba venniük a lobbista-adatbázisban.
Brüsszeli korrupciós botrány: Londonig érnek a Katargate-ügy szálaiA brüsszeli bűnszervezet vezetője brit politikusokat vásárolt meg luxusutazásokkal. |
A reformok a korai kapkodás miatt haladnak lassan: amikor a képviselők a téli szünetről a letartóztatások és a vizsgálatok miatt megrendülten tértek vissza, a legkisebb ellenállás útját választották. Ahelyett, hogy egy teljesen új vizsgálóbizottságot hoztak volna létre a következmények kezelésére – így próbálva megelőzni az esetek megismétlődését –, úgy döntöttek, hogy egy már létező bizottságot bíznak meg a feladattal, amely korábban már nyomozott a külső befolyás után.
Bár ez a megoldás gyorsabb volt, mint egy új bizottság létrehozása a semmiből, a testületnek nem volt hatásköre belső vizsgálatok lefolytatására, és még a neve is hosszabb, mint az eddigi sikereik listája:
Az eredetileg orosz és kínai befolyás vizsgálata mellé most bekerült Marokkó, Katar és Mauritánia ellenőrzése is, az alacsony létszámú bizottságnak pedig most több a munkája, és lassabban dolgozik, mint valaha.
Az átláthatóságért kampányolók csalódottak amiatt, hogy a testület nem tesz lépéseket a parlament szabályainak megerősítésére. Míg Roberta Metsola elnök 14 pontból álló etikai reformját gyors javításnak szánták, a parlamenti vizsgálóbizottság inkább egy szélesebb körű intézményi szabályzat kidolgozását tűzte ki célul, ennek életbe léptetése azonban még messze van.
Eddig nem volt elég átláthatóság vagy biztonság ott, ahol erre szükség volt. Ezért megpróbáljuk mindkettőt megerősíteni, a probléma az, hogy ilyen ütemben ez soha nem fog megtörténni
– jelentette ki Natalie Loiseau, a parlamenti jelentés társszerzője.
