Két hónap telt el a Katargate-botrány kirobbanása óta, s bár a belga hatóságok jelentős sikereket értek el, az Európai Parlament, a korrupciós ügy forrása látszólag nem tesz semmit, mivel a bürokrácia és a kemény belső ellenállás lelassítja a folyamatot – írta a Politico.
Fotó: Olivier Hoslet / AFP
December elején egy rendőri akció keretében razziát tartottak egy tucat helyszínen, lefoglaltak több százezer euró készpénzt, és letartóztattak több, az Európai Parlamenthez köthető embert, köztük a testület alelnökét, a szocialista Eva Kailit is. A gyanú szerint pénzért cserébe – amit civil szervezeteken keresztül mostak tisztára – külföldi, elsősorban katari és marokkói érdekeket szolgáltak. Az ügy megrázta az európai közéletet, és bemocskolta az Európai Parlament jó hírnevét, amely eddig a korrupcióellenes harc élén állt.
Most az intézmény tagjai nehéz feladat előtt állnak: ki kell takarítani a korrupciót a parlamentből. Ezt a folyamatot azonban a bürokrácia és a belső ellenállás is lelassítja.
Az Európai Parlament képviselőcsoportjainak vezetői ma délután találkoznak Roberta Metsola elnökkel, hogy megvitassák és eldöntsék, hogyan és mikor lépjenek tovább a korrupciós kockázatok és a külföldi befolyás elleni küzdelemre tett javaslatokkal. A cél az, hogy végleges, bár nem hivatalos politikai megállapodás szülessen arról, hogy Metsola „első lépések” csomagjában milyen 14 vagy 15 intézkedés szerepel majd. Ezzel párhuzamosan az Elnökök Értekezlete, a parlament legerősebb és legkevésbé átlátható szerve is összeül, hogy közös nevezőre jussanak a következő hónapokban végrehajtandó reformcsomagon.
A Metsola által javasolt tervezet 14 pontja, amelyet múlt hónapban vázolt fel, több erős lépést is tartalmaz: a politikusoknak nyilvánosságra kell hozniuk a találkozóikat; betiltanák a külső országok tisztviselőivel felálló, nem hivatalos „baráti csoportokat”; az EP-képviselők a mandátumuk lejárata után legalább két évig nem lobbizhatnának az intézményben – reális elképzelések, amelyek átmenetileg lecsökkenthetnék a korrupció veszélyét, ám a parlament tagjai ezt nem így gondolják.
Ez egy hiábavaló lépés, amely eltemeti a parlament által decemberben megszavazott intézkedések többségét
– mondta Manon Aubry, az Egységes Baloldal képviselőcsoportjának társelnöke.
Metsolára a baloldal részéről nyomás nehezedik, hogy többet tejesítsen, míg a jobboldal azt akarja, hogy kevesebbet ígérjen, de az legyen sziklaszilárd. A szocialista frakció – amely a botrány középpontjában áll, és megpróbál minél jobb fényben feltűnni –, valamint a baloldal és a zöldek azt követelik, hogy az EP elnöke tartsa magát a decemberben megszavazott intézkedésekhez. Ez elsősorban a Katargate kivizsgálásával foglalkozó különbizottság létrehozását jelenti, ám a tervezet kisiklott, és helyette a már meglévő, külföldi beavatkozással foglalkozó bizottság kap új feladatokat.
Emellett egy figyelemfelkeltő kampányt is szerveznek, amely a szabályzat betartására emlékeztetné a képviselőket és a parlament személyzetét – míg a tisztviselők szerint ez egy gyerekes ötlet, az ezzel párhuzamosan bevezetett korrupciós forródrótot és a bejelentők védelmét biztosító lépéseket viszont sokan támogatják.
Az Európai Néppárt ezzel szemben keményen lecsapna a civil szervezetekre, és átfogó ellenőrzéssel lehetetlenítené el a külső befolyást a parlamenten belül.
A javaslattervezetük szerint minden civil szervezetet ki kell tiltani, amely nem szerepel az átláthatósági nyilvántartásban, ahova csak akkor kerülhetnek be, ha átmennek egy szigorú átvilágításon. Emellett pedig nyilvánosságra kellene hozniuk a pénzügyeiket, és a nagyobb szervezeteket úgy kell kezelni, mint a vállalatokat és azok lobbitevékenységeit.
Fotó: Qatar’s Ministery of Labour / AFP
Saját javaslataik benyújtása mellett a jobboldal és a szélsőjobb is fejest ugrik a vita közepébe, hogy minél több oxigént pumpáljon a botrányba, amely eddig csak a szocialista képviselőket érintette. A 2024-es választások előtt a korrupciós ügy kiváló lőszert adott számukra, hogy a baloldalt korruptnak és tehetetlennek bélyegezzék, a héten pedig sikertelenül próbálták meg kikényszeríteni, hogy a polgári szabadságjogok bizottságának (LIBE) tagjaival szemben rendkívüli meghallgatást tartsanak.
A LIBE – amelyet a szocialisták vezetnek – volt az a bizottság, ahol mindössze nyolc nappal a Katargate kirobbanása előtt a katari vízumszabadságról szavaztak, és ahol a korrupciós ügy gyanúsítottjai közül többen is megjelentek, annak ellenére, hogy egyikük sem volt tagja a testületnek.
A jobboldal szerint ez azt jelenti, hogy a belga hatóságok által lekapcsolt bűnbanda befolyása messzebb ér, mint ahogyan azt bárki gondolná.
Brüsszeli korrupciós botrány: a Katargate után sem kérnek az átláthatóságból az EP képviselőiHa a testület nem szedi magát össze, a jövőben újabb korrupciós botrányokról fogunk hallani. |
Az ilyen nyílt politikai csatározások ritkák Brüsszelben, ahol a legbrutálisabb játszmákat általában négyszemközt folytatják le. A Katargate azonban annyira heves reakciókat váltott ki az intézmény tagjaiban, hogy több időt töltenek egymás meggyanúsításával és a korai kampányolással, mint a reformok megvitatásával és bevezetésével. A bürokrácia kerekei lassan forognak, ám az Európai Parlament – amelynek egy szomszédos háborúval, a régió gazdasági problémáival és az energiaválsággal is foglalkoznia kell – gyakorlatilag fél gőzzel dolgozik, miközben a javasolt reformok annyi kompromisszumon mennek keresztül, hogy egyre valószínűbb: a bevezetésükkel szinte semmi nem fog változni.
