A mindig nehezen tudott egységes külpolitikát kialakítani, de az elmúlt években globális befolyása egyre jobban csökken, mivel gazdasága hanyatlik, és képtelen katonai erőt kivetíteni az egyre instabilabb világban. Erre legutóbb az izraeli háború világított rá: Várhelyi Olivér uniós biztos hétfőn bejelentette, hogy az Európai Bizottság (EB) azonnal felfüggeszti a Palesztin Hatóságnak nyújtott 691 millió eurós támogatást.
Néhány órával később Janez Lenarcic szlovén biztos ellentmondott magyar kollégájának, és közölte: a támogatás addig folytatódik, amíg szükséges. Az EB később közleményt adott ki, amelyben leszögezte: felülvizsgálják a segélyprogramokat, hogy a pénzek ne a terroristáknál kössenek ki. Josep Borrell, az EU külügyi vezetője kedden végül bejelentette, hogy a kifizetések nem állnak le, sőt: azokat a jövőben még növelik is – írja a Politico a publicisztikájában.
Alig 24 óra leforgása alatt a bizottság a palesztinoknak nyújtott támogatás felfüggesztésétől eljutott oda, hogy növelik a segélyeket.
Az EU válasza az izraeli eseményekre sem volt kevésbé zavaros. Borrell elítélte a Hamász támadását, ugyanakkor bírálta Izraelt a Gázai övezet blokádja miatt. Ezzel szemben Ursula von der Leyen csak a Hamászt ítélte el, és az izraeli zászlót tetette ki irodája homlokzatára. Az már csak hab a tortán, hogy európai parlamenti képviselők mindkét politikust kritizálták, például Clare Daly, ír baloldali EP-képviselő megkérdőjelezte Von der Leyen legitimitását.
Hegyi-Karabahban és Koszovóban is leszerepelt az unió
Európa geopolitikai impotenciájának másik kirívó példája Hegyi-Karabah, a vitatott hovatartozású, néhány hete még túlnyomórészt örmények lakta kaukázusi régió. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke júliusban Brüsszelben fogadta Örményország és Azerbajdzsán vezetőit. Michael a megbeszéléseket őszintének, becsületesnek és tartalmasnak nevezte.
Meghívta a vezetőket egy októberi különleges csúcstalálkozóra is, amelyen Párizs és Berlin is képviseltette volna magát. Ez azonban elmaradt, mert Azerbajzdsán szeptemberben elfoglalta a régiót, az örmény lakosok pedig elmenekültek. Európa, amelynek égető szüksége van az azerbajdzsánból származó földgázra, inkább félrenézett. A hónap elején Michel Oroszországot, Örményország hagyományos védelmezőjét hibáztatta inkább a fiaskóért.
Koszovóban az unió évek óta próbál tartós békét teremteni az albán és a szerb lakosság között. A fő vitás pont ott Koszovó északi, Szerbiával határos részének státusza, ahol a szerbek adják a többséget. Az EU megszámlálhatatlan milliót költött arra, hogy megpróbálja stabilizálni a régiót, civil szervezeteket, iskolákat és még rendőrséget is finanszírozott. A felek most távolabb állnak egymástól, mint valaha.
A NATO-főtitkár arra kéri Izraelt, hogy türtőztesse magát, és csak arányos mértékű legyen a megtorlásIzraelnek joga van megvédeni magát, hiszen a hét végén terrortámadás érte az országot, amelyben sok civil meghalt, ám a NATO elvárja, hogy az atrocitásokra adott válaszlépések arányosak legyenek – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a szövetség védelmi miniszterei tanácskozásának első napját lezáró sajtótájékoztatóján. Felhívta a figyelmet annak fontosságára, hogy a konfliktus folytatódása során meg kell akadályozni az ártatlan civil életek elvesztését. |
