Miután António Guterres ENSZ-főtitkár arról beszélt, hogy a Hamász október 7-i támadása Izrael ellen nem a semmiből érkezett, a zsidó állam diplomatái lemondásra szólították fel. Izrael ENSZ nagykövete, Gilad Erdan kedden azzal vádolta Guterrest, hogy nem fejezte ki megértését a Hamász által elkövetett terrorizmus és gyilkosság kapcsán, ezért azonnal le kellene mondania.
Ugyancsak kedden
az ENSZ Biztonsági Tanácsában Guterres azonnali tűzszünetre szólított fel és elítélte a nemzetközi humanitárius jogok világos megsértését,
aminek Gázában tanúi lehetünk. Ekkor szólt arról is, hogy a palesztinok évtizedek óta megszállás alatt élnek, így fontos azt is megérteni, hogy a Hamász támadásai nem a semmiből érkeztek.
A Hamászt Izrael mellett többek között az Egyesült Államok és az is terrorszervezetként tartja nyilván – idézi fel a Deutsche Welle. Erdin a főtitkár szavaira az X-en reagált, ahol kifejtette, hogy Guterres megszólalása arra utal, hogy nem alkalmas az ENSZ vezetésére. Mint írta, nem igazolható és nincs is értelme olyanokkal beszélni, akik az izraeli állampolgárok és a zsidók elleni legförtelmesebb tettek elkövetői felé mutatnak együttérzést.
Guterres szavai Eli Cohen izraeli külügyminisztert is kiborították, aki emelt hangon kérte számon a főtitkárt, miközben a Hamász által a civilek, köztük gyerekek ellen elkövetett tetteket sorolta. A vitát követően lemondta találkozóját is a főtitkárral. Később a közösségi oldalán arról írt, hogy most nincs helye a kiegyensúlyozott megközelítésnek, a Hamászt el kell törölni a Föld színéről.
Jordán király: lángba borulhat a Közel-Kelet, ha nem ér véget a háború
Égetően sürgős, hogy véget érjen az Izrael és a Hamász közötti háború, máskülönben a szélesebb közel-keleti térség is lángba borulhat – figyelmeztetett II. Abdalláh jordániai király szerdán Emmanuel Macron francia elnök ammáni látogatása alkalmával. A királyi udvar közleménye szerint a világ nagyhatalmainak nyomást kell gyakorolniuk a zsidó államra annak érdekében, hogy véget vessen a Gázai övezet bombázásának és ostromának.
Emmanuel Macron az izraeli és a palesztin vezetőkkel folytatott megbeszéléseket követően érkezett Ammánba. A francia elnök a konfliktus befejezésének módjairól tárgyalt a jordániai királlyal egy leendő, Izrael mellett létező palesztin állam alapján. A nemzetközi konszenzus értelmében az izraeli–palesztin konfliktus megoldása az, hogy Izrael mellett egy független palesztin állam is létrejön, valamint a két ország békében és biztonságban él egymás mellett.
Szír katonák is meghaltak az izraeli légierő támadásában
Az izraeli légicsapások legalább nyolc katonával végeztek Dél-Szíriában az állami média szerint. Korábban a zsidó állam bejelentette, hogy a légiereje szíriai katonai létesítményeket és rakétaindító állásokat támadott, válaszul a keddi szíriai rakétakilövéseke. A helyi sajtó hozzátette: további hét katona megsérült.
A szír köztévé arról is beszámolt, hogy izraeli vadászgépek ma az aleppói repteret is célba vették, ami megrongálta a légikikötő kifutópályáját. A Reutersnek az izraeli hadsereg nem kívánt nyilatkozni az aleppói repülőtér kapcsán, ami vasárnap óta nem üzemel izraeli rakétatámadások miatt. A zsidó állam azóta bombázza a Gázai övezetet, hogy a területet irányító Hamász csoport harcosai október 7-én váratlanul megtámadták a dél-izraeli városokat, legalább 1400 embert megölve és több mint 200 foglyot ejtve.
Több mint 6500 palesztin halt meg a Gázai övezetben
Az izraeli légicsapásokban és támadásokban, keddről szerdára 756-an hunytak el a Gázai övezetben. Összességében a háború kezdete óta 6546 ember vesztette életét a területen, közülük 2704 gyerek és 1584 nő – közölte a Hamász által irányított gázai egészségügyi minisztérium. A sérültek száma 17 ezerre nőtt.
A tárca hozzátette, hogy 1600 bejelentés érkezett eltűnt emberekről, köztük 900 gyerekről, akiket továbbra is keresnek a lerombolt házak és épületek romjai között. A hír kapcsán a New York Times megjegyzi, hogy az adatokat más forrásokból nem lehet megerősíteni. Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) úgy tudja, hogy 2360 gyerek halt meg az övezetben.
Rengeteg járatot törölt a WizzAir az izraeli háború miatt
Hetente több mint 270 Izraelbe közlekedő járatát függesztette fel októberi menetrendjében a WizzAir, ez Magyarországtól heti 14 járatot érintett – közölte szerdán légitársaság.
A Budapest, illetve Debrecen és Tel-Aviv közötti járatainak beszüntetését október 7-én jelentette be a WizzAir az izraeli légitámadások miatt, miután egyeztetett a helyi és nemzetközi hatóságokkal.
A légitársaság tájékoztatása szerint
az érintett utasok az ingyenes átfoglalás, a jegy árának visszatérítése, vagy az eredeti viteldíj 120 százalékának megfelelő WIZZ-kredit között választhatnak járattörlés esetén.
Az izraeli járatok törlése jelenleg november 15-ig van érvényben, de a WizzAir folyamatosan felülvizsgálja a helyzetet és állandó kapcsolatban van az izraeli, a magyar és nemzetközi hatóságokkal, nyomon követi az izraeli eseményeket.
Mivel a légitársság számára továbbra is az utasai, személyzete és repülőgépeinek biztonsága a legfontosabb, a járatok csak akkor indulnak újra, amikor már biztonságos a repülés.
Vagy létrejön a független palesztin állam, vagy kirobban egy új világháború – véli a török külügyminiszter
Az Izraeli háborúnak egyetlen lehetséges végkimenetele lehet: tartós béke, vagy világháború – mondta a török külügyminiszter Dohában.
Történelmi fordulóponthoz értünk, vagy tartós békét kötünk, vagy kitörhet egy új világháború
– mondta Hakan Fidan.
A török miniszter felszólította a konfliktusban részt vevő feleket, a regionális országokat és minden olyan államot, ami valamilyen módon érdekelt az izraeli háborúban, hogy térjenek észhez és dolgozzanak a krízis megoldásán. Szerinte minden olyan ország részes az Izrael által Gázában elkövetett bűnöknek, akik bátorítják a zsidó államok a kegyetlenségre – írta meg a Guardian.
Valamit kifőzött együtt a Hezbollah, a Hamász és az Iszlám Dzsihád
A libanoni Hezbollah vezetője találkozott a Hamász és az Iszlám Dzsihád palesztin tagozatának vezetőivel, és megvitatták, hogy szövetségüknek mit kell tennie azért, hogy az ellenállás valódi győzelmet érjen el – közölte szerdán a Hezbollah.
Az izraeli libanoni határnál az Irán támogatását élvező Hezbollah és az izraeli hadsereg között mindennaposak a tűzharcok, mióta október 7-én a Hamász támadást indított Izraellel szemben.
A találkozón a Hezbollah részéről Szajid Hasszán Naszrallah, a Hamász részéről a szervezet parancsnokhelyettese, Szaleh al-Aruri és az Iszlám Dzsihád főnöke, Ziad al-Nakhala vett részt a közlemény szerint, mely nem árulta el, hogy arra hol került sor – írja a Reuters.
Lemondta izraeli útját Erdogan
Recep Tayyip Erdogan török elnök arról számolt be szerdán pártja képviselőinek, hogy bár tervben volt, hogy Izraelbe látogat, ez végül mégsem valósul meg a zsidó állam embertelen háborúja miatt, melyet a Gázai övezetben folytat.
A török államfő arról is beszélt, hogy a Hamászt szabadságharcosoknak látja, akik saját földjükért küzdenek – írja a Hürriyet török hírportál. A török közvélemény túlnyomó többségében a palesztinok mellett áll, az országban a háború kitörése óta számos tömegtüntetés is volt Izraellel szemben, ami után Tel-Aviv haza is parancsolta az országban dolgozó diplomatáit biztonsági aggályokra hivatkozva.
Erdogan álláspontja szembemegy a NATO túlnyomó többségével, hiszen a Hamászt az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetként tartja nyilván, ahogy Izrael is.
A kijelentéseket megelőzően kedden Erdogan az izraeli háború kérdését telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel vitatta meg.
Ankara 2011-ben kiutasította az izraeli nagykövetet, miután a Gázába tartó Mavi Marmara segélyszállító hajó elleni izraeli támadásban kilenc török állampolgár életét vesztette.
A viszály csak 2016-ban enyhült annyira, hogy a két ország helyreállítsa teljes diplomáciai kapcsolatait.
A háború utáni forgatókönyveket kérik számon Izraelen
Az izraeli háború kitörése óta tudni, hogy Izrael határozott szándéka bevonulni Gázába és kiirtani a Hamászt. Arról ugyanakkor még semmi biztosat nem tudni, hogy mi lesz a katonai akció után. A Financial Times amerikai és izraeli belső forrásokból úgy tudja, hogy az izraeli hadsereg Gázába vonulását többek közt a középtávú stratégia hiánya is hátráltatja.
Ami pedig nagyon fontos azt tekintve, hogy Izrael annak a szervezetnek a kiiktatását tervezi, amely csaknem két évtizede irányítja Gázát, működteti az ottani közigazgatást, közműveket és nyújt szociális szolgáltatásokat a mára 2,3 millióra duzzadt palesztin lakosságnak.
Az izraeli kormányt az Egyesült Államok, nyugati szövetségesek és elemzők is olyan határozott háborús célok és reális háború utáni forgatókönyvek kidolgozására szólították fel, amelyeket a katonai és a politikai vezetés egyaránt támogat. Ellenzéki vezetők eleve ezzel a feltétellel csatlakoztak az egységkormányhoz.
Izrael újabb csapásokat mért a Hamász állásaira
Az izraeli hadsereg tovább bombázza az ellenséges állásokat a Gázai övezetben, valamint a szíriai és a libanoni határnál – jelentette ki a katonai szóvivő szerdán. A gázai iszlamista szervezetek elleni izraeli háború tizenkilencedik napján Daniel Hagari katonai szóvivő arról tájékoztatott, hogy likvidálták a Hán Junisz térségében állomásozó Hamász-egységek parancsnokát, Taiszír Mubasert, aki korábban a tengeri erőket irányította, és számos terrorakciót vezetett Izrael ellen.
Szerdára virradó éjjel a Hamász azon egységeit is támadták, melyek próbálják megakadályozni a civilek délre menekülését – mondta el Hagari, és ismételten felszólította a Gázában és környékén élő civileket, hogy saját biztonságuk érdekében távozzanak az övezet déli részére, ahol széles körű humanitárius segélyezés vár rájuk. Egyiptom és az ENSZ élelmet, gyógyszereket, vizet szállít oda, s a harcok végeztével visszatérhetnek otthonukba.
Naponta egymilliárd sékelbe kerül Izraelnek a háború
Bezalel Smotrich izraeli pénzügyminiszter szerdán elismerte, hogy a 2023–2024-es költségvetés „irrelevánssá” vált a gázai háború miatt, így azt módosítani kell.
A tárcavezető a háború közvetlen költségeit napi egymilliárd sékel körüli összegre becsülte Izrael számára, a hadsereg rádiójának adott interjúban hangsúlyozta azonban, hogy egyelőre nem lehet megbecsülni a tartalékosok tömeges mozgósítása és a kiterjedt palesztin rakétatámadások miatt részben megbénult gazdaság okozta közvetett költségeket. (Egy sékel 89,5 forint.)
A tárcavezetőt a Reuters tudósítása szerint nem zavarja, hogy az S&P kedden „stabilról” „negatívra” rontotta Izrael hitelminősítési kilátásait az országot fenyegető geopolitikai és biztonsági kockázatok miatt. A nemzetközi hitelminősítő közleménye szerint jelenleg abból a feltételezésből indul ki, hogy a konfliktus a Gázai övezetre összpontosul, és legföljebb három-hat hónapig tart.
Tömegek halnak meg Gázában, ha ma estére elfogy az üzemanyag – Izrael szerint a Hamász titkos készletet rejteget
Ma estére elfogy az üzemanyag Gázában, ami a halálos áldozatok ugrásszerű növekedéséhez vezet – közölte az ENSZ palesztinai menekülteket segítő szervezete, az UNRWA. Izrael tagadja, hogy üzemanyaghiány lenne az övezetben.
Miközben az ENSZ tűzszünetet követel Gázában, hogy bejuthassanak a segélyszállítmányok a háborús övezetbe, Izrael közölte, hogy a Hamász nagy mennyiségű üzemanyagot halmozott fel titkos tárolókban, amit szándékosan tartanak vissza a palesztin lakosságtól, hogy emeljék az áldozatok számát. Az izraeli hadsereg azt állítja, hogy műholdas felvételekkel tudják bizonyítani, hogy
a Hamász 500 ezer liter üzemanyagot rejteget
– írta meg a BBC.
