Giorgia Meloni olasz kormányfő nemrég nyilvánosságra került, még szeptemberben történt kínos átverése két oroszországi „rossztréfa-mester”, Vovan és Lexus által megerősítette, hogy Moszkva nem alaptalanul épít a Nyugat növekvő Ukrajna-fáradtságára. Meloni, abban a hitben, hogy egy afrikai szervezet Nyugat-barát vezetőjével beszél, telefonon elárulta a Kremlhez, a titkosszolgálatokhoz való kötődéssel gyanúsított tréfamestereknek, hogy „nagy fokú fáradtság” jellemzi a nyugat Ukrajnához, Kijev támogatásához köthető viszonyát, és hogy „vannak ötletei” ennek a problémának a kezelésére.
Moszkvának emiatt sem sürgős az Ukrajna-háború gyors lezárása, érdekelt egy elhúzódó konfliktusban,
amely orosz elemzők szerint tovább rombolja a nyugat Ukrajna-támogató egységét. A Kreml ennek a taktikának a mentén élénk figyelemmel követi az EU-ban végbemenő megosztódást, a jövő évi európai parlamenti választások bizonytalan kimenetelét, az EU-vezetés emiatti idegességét, kapkodását, a vezetők (legújabban Meloni és Scholz kancellár) közti feszültségeket. Az idő neki dolgozik.
Ruszlán Puhov orosz katonai szakértő, a Kremlhez közel álló Stratégiai és Technológiai Elemzőintézet (ACT) vezetője, kiszivárogtatója elárulta, hogy Moszkva nem számít gyors győzelemre.
Nem arról lesz szó, hogy tankjainkkal egyhuzamban Lembergig (Lviv) haladunk és győzünk. Az ukrán hadsereg, nyugati támogatással, igen komoly erőt képvisel
– mondotta az Argumenti i Fakti (Érvek és Tények) nevű oroszországi médiumnak nyilatkozva. Kemény városi közelharcokat jósolt, amelyekben a szovjet hadsereg második világháborús, a sztálingrádi és berlini csatákban szerzett épületharc-tapasztalatait is hasznosítják.
Ám Puhov felvázolta a
Kijevet fenyegető, szerinte végzetes problémát is: a demográfiai bomba felrobbanását.
A harcokban elszenvedett veszteségek, az országot elhagyók és a harcolni nem akaró ukránok számának növekedése, a lakosság további apadása, az asszonyok szülési kedvének csökkenése várható. A régi jelszó („Megvédjük Ukrajnát”) helyett újat próbálnak bevezetni („Zelenszkijért harcolunk”), ez azonban nem vált ki lelkesedést az ukránokból – nyilatkozta.
Ennek jegyében Oroszország keresi a réseket a Nyugat korábban sziklaszilárdnak kikiáltott egységén. Hibrid hadviselési taktikájával a NATO bomlasztására, az Ukrajna iránti figyelem elterelésére törekszik a finn határon a migránsok mozgásának manipulálásával is – írja a The Kyiv Independentben Abbey Fenbert, idézve a washingtoni Háborúkutatási Intézet (ISW) elemzését. A finnek bejelentették: a több mint ezer kilométeres határ finn oldalán kerítésrendszert húznak fel a migránsáradat mozgásának megállítására. Helsinki elindította oroszországi határátkelői lezárását a többi között azért, hogy a finn–orosz határ mentén gyülekező észak-afrikai, közel-keleti, afganisztáni, iráni migránsok nyomását csökkentse.
Washington sem egységes
Washingtonban nő az egyet nem értés Ukrajna további támogatása, annak mértéke tekintetében. Joe Biden elnök és a kormányon lévő demokraták a segélyezés folytatását ígérik, az ellenzéki republikánusok tekintélyes része idő- és anyagi korlátokat szorgalmaz. Az USA-támogatás megrendülésének két alapvető oka van.
1. Az izraeli–Hamász háború elvonja az Ukrajnának szánt pénzügyi-katonai-hadiipari erőforrások egy részét.
2. Amerika figyelmét egyre inkább a közelgő elnökválasztás köti le. És a demokraták maguk sem egységesek. Részben náluk is érződik az Ukrajna-fáradtság, kiszállnának, Európára bíznák a segélyezés zömét. Az amerikai médiában „szélsőbaloldaliként” emlegetett Osztag (The Squad, a demokrata párt jelenleg nyolc parlamenti képviselője) palesztinbarát álláspontját mások is vallják a hagyományosan Izrael-támogató párton belül. A demokrata fősodor bizonytalan Biden elnök esetleges újraválasztási esélyei tekintetében.
Új törésvonalak bukkannak fel az ellenzéki republikánusoknál is. Hosszú ideig a párt több-kevesebb következetességgel kitartott a beavatkozáspárti külpolitika mellett – jelzi a BBC elemzése. Ez az egyetértés felbomlóban van, amit az Izraelt ért váratlan Hamász-támadás, a felelősök keresése körüli viták is jeleznek. Ugyanakkor Donald Trump elnökké választásának esélyei sokak szerint nőnek.
Kijevnek, mint azt a minap Zelenszkij elnök is beismerte, különösképpen a 155 milliméteres tüzérségi gránátok szállításának csökkentése fáj.
Ez egy olyan időszakban következik be, amikor az utánpótlás a rossz időjárási viszonyok, az őszi sár miatt amúgy is nehezen jut el a frontvonalba. Ukrajna és az oroszországi megszálló csapatok között mintegy 1200 kilométer hosszú frontvonal húzódik. Az utánpótlási vonalak hosszának jelentősége nő.
Oroszország e tekintetben előnyben van, hiszen a frontvonal és az oroszországi határ közti távolság sehol sem haladja meg a 150 kilométert és a délkelet-ukrajnai területen, a Donbász-medencében sűrű és jól kiépített a közúti és a vasúti hálózat. Ezzel szemben az ukrán csapatok utánpótlási vonala csaknem tízszer olyan hosszú, jóval meghaladja az ezer kilométert. És az elsősorban Lengyelországba érkező amerikai hadianyag-, lőszerszállítmányokat – ha azok vasúton mennek tovább – a lengyel–ukrán határon át kell rakodni, vagy átállítani a keréktávolságot a normál európai nyomtávról az ukrajnai szélesebb, orosz-szovjetre.
Mindennek hátterében került sor Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter be nem jelentett kijevi látogatására. Erre időzítették az Ukrajnának szóló újabb, mint a CNN megjegyzi, a korábbiaknál sokkal szerényebb (százmillió dollár értékű) amerikai katonai segélycsomag jóváhagyását.
