Közös európai fegyvergyártás: már az induláskor zátonyra futott a program
Az Európai Unió vezetői a közös védelem kiépítését tervezik, ezt azonban a tagállamok ellenállása, a megfelelő stratégia hiánya és a súlyos pénzhiány is nehezíti. Hiába vannak ötletek a hadiipar újjáélesztésére, valójában senki sem akarja, hogy ennek a projektnek az élére is Brüsszel álljon – írta a Reuters.
Az EU vezető tisztviselői kedden egy példátlan értekezleten mutatták be tervüket, amelyen keresztül fellendítenék a blokk védelmi iparát és megerősítenék a kontinens védelmét. A stratégia többek között hatalmas belföldi fegyvervásárlásokat, hadiipari beruházásokat és csökkentett bürokráciát tartalmazna.
Az orosz–ukrán háború visszahozta Európába a fegyveres konfliktust, amely nélkül néhány évtized alatt elfeledkeztünk a saját védelmünkről. Itt az ideje, hogy ezt a hibát kijavítsuk, és történelmi befektetésekkel támogassuk a hadiipart
– mondta Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a keddi bejelentésen.
Fordulat: belső gyártásból fegyverkezne az Európai UnióA fegyverek importja után Brüsszel az európai gyártás fellendítésére törekszik, már nem harmadik országból szereznék be a védelmi képességekhez szükséges eszközöket. |
Eddig ezekhez a tervekhez nagyon kevés pénz folyt be – az Európai Védelmi Beruházási Program (EDIP) kasszájában mindössze 1,5 milliárd euró van –, s bár Brüsszel a kezébe venné az irányítást, a tagállamok eddig nem szívesen váltak meg a nemzeti szuverenitásuktól, főleg egy ilyen kényes ügyben. A közös befektetés egyelőre hatalmas kihívás marad.
Az Európai Bizottság többször is biztosította az országok kormányait, hogy a terv nem egy hatalomátvétel, és a projekt a kezükben fog maradni, ám a megfelelő tervezéshez a testület nagyobb rálátást és beleszólást szeretne ebbe a közös ügybe.
Bármi is legyen a tagállamok és Brüsszel tárgyalásainak az eredménye, évekbe telne, mire ebből bármi megvalósulhatna. Pár dolog azonban már most is ismert a közös európai védelem jövőjéről.
Rossz hír az amerikai hadiiparnak
A stratégia egyik célja, hogy az EU kormányai kevesebb fegyvert vásároljanak az Egyesült Államokból – még akkor is, ha az ország példátlan technológiai és termelési előnnyel rendelkezik, főleg a gyengélkedő európai védelmi iparral szemben.
Szeptemberben az IRIS francia agytröszt tanulmánya egész Európát megrázta, mivel kiderítették, hogy az uniós védelmi kiadások túlnyomó része a blokkon kívüli vállalatokhoz kerül: jelenleg
a fegyverek közel 80 százaléka az EU-n kívülről érkezik.
Brüsszel ezt 2030-ra a felére akarja csökkenteni, hogy megerősítse az európai vállalatokat. Ez közel sem fogja az uniót önállóvá tenni, de csökkentené a kockázatot, és lendületet adna a belföldi védelmi projekteknek, legyen szó gyártásról vagy fejlesztésről. Az Egyesült Államok egyébként most sem tudja kielégíteni Európa minden igényét, így nem is árt, ha csökkentjük a kitettségünket.
Kis pénz, kis védelem
Az EDIP számára Brüsszel 1,5 milliárd eurót tett félre 2027-ig, de még az uniós tisztviselők is elismerik, hogy ez édeskevés a tervezett célokra. Thierry Breton, az európai ipari biztos ezt 100 milliárdra emelné – a kérdés csak az, hogy miből.
A bizottság erre kedden több lehetséges megoldást is bemutatott. Az egyik lehetőség, hogy az országok a kohéziós alapokat használják fel, amelyek célja a szegényebb tagállamok felzárkóztatása lenne. Emellett pedig az Európai Beruházási Bank hitelezési politikáját is megváltoztatnák, hogy lehetővé tegyék a védelmi célú befektetéseket is.
Egy másik megközelítés, hogy a tagállamok a hadiiparuk megerősítésére félretett pénzeket adják oda Brüsszelnek, ám ez az ötlet megosztotta a blokkot a megszokott vonalak mentén: Franciaország, Lengyelország és Észtország támogatná a projektet, míg a takarékosabb nemzetek, például a németek azonnal elutasították.
Brüsszel a védelemre is rátenné a kezét, de a tagállamok és a hadiipar is ellenállnakVon der Leyen legnagyobb kampányígérete máris akadályokba ütközött. A nincstelen, lassan döntő és stratégia nélkül dolgozó Brüsszellel a kormány mögött ez a terv katasztrófába torkollana. |
Bár nem elképzelhetetlen, hogy csak néhány ország csatlakozna az erőfeszítéshez, az uniós tisztviselők szerint ezzel elveszítené az értelmét a közös védelmi program.
Az extra pénzforrások megszerzésére pedig továbbra is ott a lefoglalt orosz vagyon, amelyet így sokkal őszintébben és céltudatosabban lehetne felhasználni, mint egyszerűen Ukrajnának adni, amely még mindig súlyos korrupciós problémákkal küzd.
Nem Európa találta fel a spanyolviaszt
A projekt kritikusai a kezdetektől fogva hangoztatták: az Európai Bizottság nem az egyetlen nemzetek feletti intézmény a kontinensen, amely közös védelmi tervekkel állt elő.
A NATO több mint hetven éve létezik, a szövetség tavaly nyári vilniusi csúcstalálkozóján pedig a vezetők megállapodtak egy a brüsszelivel gyakorlatilag megegyező védelmi tervben, amelynek célja a közös beszerzés és a gyártási kapacitás megnövelése.
Ha a bizottság új, még be nem mutatott stratégiáját kiegészítésnek tekintjük, az egy dolog, de úgy tűnik, hogy teljesen ellentmondásos lenne a NATO-val, és feleslegesen megnövelné a hadiipart behálózó bürokráciát
– figyelmeztetett Robert Pszczel, a NATO volt tisztviselője, a lengyel Keleti Tanulmányok Központjának vezető munkatársa. S bár a szövetségben többen is üdvözölték a projektet, abban mindenki egyetért, hogy felesleges lenne megduplázni a fegyverbeszerzési útvonalakat.
Az EU-nak továbbra is érdemes lenne a NATO-szabványokhoz és a meglévő stratégiához kötni magát – az Európai Bizottság befolyásának növelése ezen a területen teljesen felesleges.
Brüsszel már EU-tagként kezeli Ukrajnát
A közös védelmi program egyik legfontosabb pontja, hogy az Oroszországgal háborúzó Ukrajna a blokk teljes jogú tagjaként vesz részt benne a fegyverbeszerzésektől az EDIP-támogatások megszerzéséig.
Kijev elégedetten fogadta a tervet, és ezt annak jeleként értelmezte, hogy a projekten keresztül az uniós csatlakozás folyamata is fel fog gyorsulni.
A kritikusok azonban felhívták a figyelmet, hogy bár az ország más ágazataihoz képest az ukrán hadiipar teljes gázzal működik, ez kizárólag a saját igényeiket elégíti ki, a közös uniós együttműködés pedig azokat az országokat is Ukrajna támogatására kényszerítené, amelyek egyébként nem akarnak részt venni a konfliktusban.
Hatalmas biznisz lett Ukrajnában a háborúTavaly megháromszorozta fegyvergyártását Ukrajna, és jelenleg ötszáz vállalat dolgozik az ország védelmi szektorában. Az ukrán belügyminiszter szerint egyetlen fegyver sem lépte át országuk határát az Európai Unió irányába a háború két évvel ezelőtti kezdete óta, miközben a nekik ígért nyugati fegyverek fele késve érkezik hozzájuk. |
Részvénypiac: itt a 14 millió daytrader országa, ész nélkül tőzsdéznek a lakáshitelekből – életveszélyes a helyzet, hatalmas bukás lehet a vége
