A 21. századi választási kampányoknak elengedhetetlen része a közösségi média – különösen a TikTok – használata, ám az európai parlamenti választásokhoz közeledve váratlanul nagy sikerű eszközzé vált, a radikális politikusok pedig milliókat tudnak megszólítani. Csak az a kérdés, hogy a nézettséget és a lájkokat a szavazófülkében is fel lehet-e használni – írta a Politico.

A man walks past a banner which reads as "European Elections", displayed on the building of the European Parliament in Brussels, on February 21, 2024, ahead of the European elections scheduled between June 6 and June 9, 2024. (Photo by Kenzo TRIBOUILLARD / AFP) TikTok
Az EP-választások eredménye a TikTokon dőlhet el / Fotó: AFP

2024-ben több milliárd ember fog szavazni világszerte a rekordszámú választáson, a geopolitikai feszültségek mellett pedig szinte mindenki külföldi beavatkozástól, dezinformációs kampányoktól, csalástól és a mesterséges intelligencia befolyásától tart.

Ezek azonban mind eltörpülhetnek a közösségi média mellett, amely évek óta kulcsfontosságú a sikeres kampányhoz – a legtöbb párt azonban ezt még mindig nem fogta fel.

Németországban, Máltán, Ausztriában és Belgiumban idén már a 16 évesek is szavazhatnak az EP-választásokon; Görögországban pedig 17 évre csökkentették a korhatárt. Ez az új csoport politikailag aktív, könnyen befolyásolható, a hírek nagy részét olyan platformokon találja meg, mint a TikTok vagy az Instagram.

A háborúk, gazdasági problémák, az éghajlatváltozás és a társadalmi feszültségek mellett pedig nem meglepő, hogy a fiatalok körében a szélsőséges nézetek futótűzként terjednek. Az ő potenciális szavazataikkal Európa nagy része jobbra tolódhat a júniusi választásokon, amikor 450 millió ember szavazhat az Európai Parlament képviselőire. Egyes előrejelzések szerint a jobboldali pártok rekordszámú mandátumot szereznek.

Ezt könnyű lenne azzal elhessegetni, hogy a radikálisok sokkal jobbak a propaganda gyártásában, amellyel megvezetik a fiatal szavazókat. A valóság azonban az, hogy ellenfeleik egyszerűen nincsenek jelen a közösségi médiaplatformokon.

Idén már szavaznak a tinédzserek Németországban – a radikális jobboldal jól járhat

A TikTokon is tarol az AfD. Idén már 16 éves kortól lehet szavazni, ez pedig a közösségi médiát uraló német radikális jobboldalnak is kedvez.

A Politico február 15. és március 8. között áttekintette mind a 705 európai parlamenti képviselő TikTokon való jelenlétét, és 186 aktív fiókot talált, a törvényhozók negyede az Európai Parlament jobboldali és radikális jobboldali frakciójából került ki.

A jobboldali mozgalom valóban erős szlogenekkel és egyértelmű célokkal csalogatja a választókat, miközben a baloldali és centrista politikusok kampányai egyszerűen túl szárazak a mai ízlésnek. De ezt nem lehet csak új kampánystratégiával megváltoztatni, aktívnak is kell lenni az interneten

– jelentette ki Romain Fargier, a Montpellier-i Egyetem Társadalmi és Politikai Tanulmányok Központjának (CEPEL) kutatója. A felmérések szerint Olaszországtól Németországig az Európai Parlament számos radikális képviselője sokkal többet foglalkozik a fiatal felhasználókkal a TikTokon, mint a hagyományos pártok politikusai.

Az európai parlamenti képviselőket követő tíz fiókból nagyjából négy a jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek vagy a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia csoporthoz tartozik. Ezek az EP-képviselők csaknem 39 millió lájkot és 2 millió követőt gyűjtöttek össze.

Csak a szélsőbaloldali politikusok kerültek olyan közel ahhoz, hogy felvegyék a versenyt radikális jobboldali riválisaikkal, a TikTokon a képviselői fiókok összes feliratkozójának több mint egynegyedével.

Multicultural,Friends,Group,Using,Smartphone,With,Coffee,At,University,College tiktok
A fiatal szavazók megnyerésére a közösségi médiaplatformok / Fotó: Shutterstock

 

A TikToknak üthet az utolsó órája

Miután Barack Obama 2008-ban a Facebook segítségével bejutott a Fehér Házba, sok politikus rávetette magát erre az újfajta kampányeszközre. A mainstream politika és a közösségi médiaplatformok közötti szerelmi viszony azonban a 2016-os amerikai választás után véget ért, miután Donald Trump ugyanezen keresztül hatalomra került Washingtonban.

A politikusok ezután évekig ujjal mutogattak a közösségi médiavállalatokra, mondván, hogy technológiájuk polarizálja a politikát és a társadalmat. S bár ebben igazuk van, felháborodásukban az is közrejátszik, hogy nem értenek a használatukhoz.

Az óriásplakátoknál, a tévés beszédeknél és a szórólapoknál a mai okostelefonhoz kötött világban a TikTok vagy az Instagram sokkal hatékonyabb kampányfegyver, és ezt bárki bevetheti, aki hajlandó időt tölteni velük.

Mindenki a felháborító szövegekre és a radikális kijelentésekre figyel, de azzal senki sem hajlandó szembenézni, hogy ezeknek a politikusoknak nincsen ellenfelük a médiaplatformokon. Telefonja mindenkinek van, és reklámokat mindenki tud vásárolni, nincs ebben semmi trükk

– mondta Ioana Literat, a Columbia Egyetem professzora, aki a fiatalok online térben való működését kutatja.

Az Egyesült Államokban tilalommal fenyegetik a TikTok tulajdonosát, a kínai ByteDance-t, ha nem adja el a 170 millió amerikai felhasználóval rendelkező alkalmazást, mivel a kormány szerint a vállalat kémkedésre és a választók befolyásolására használja a médiaplatformot Peking nevében.

Európában is hasonló jövője lehet a közösségi médiáknak, ha elég sok politikus dönt úgy, hogy az új eszközök megtanulásánál egyszerűbb betiltani őket – az idei EP-választásoknak ez is lehet a tétjük.

Reszkethetnek az influenszerek, Brüsszel rájuk veti magát – magyar véleményvezéreket is vizsgáltak

A mintegy 24 országot magában foglaló, az Európai Bizottság által vezetett nyomozás kimutatta, a vizsgált influenszerek túlnyomó többsége nem tünteti fel, hogy reklámtevékenységet folytat.