Még nem ocsúdott fel a döbbenetes katonai csapás, a dnyiprói Pivdenmas (korábban Juzsmas) óriásgyár ellen az új oroszországi közép-hatótávolságú fegyver bevetésének hatása alól sem Ukrajna, sem a Nyugat. Az orosz elnök szerint mérlegelik egy hasonló csapás lehetőségét Kijevben a „döntéshozó központok” (magyarán a Zelenszkij körüli belső apparátus) ellen. Biden a Gazprombank szankcionálásával elszakította az utolsó szálat Európával. Nagy kérdés, hogy Trump mivel áll elő a helyzet rendezése érdekében.
Az alapcél: mindkét oldal a saját pozícióit szilárdítja a 2025. január 20. után feltételezhetően meginduló béketárgyalásokra felkészülve. Az „utójáték” részeként a kétségbeesett katonai, politikai és gazdasági helyzetbe került Zelenszkij elnök kapkod. Mind gyakrabban emlegetik vele kapcsolatban A Feláldozhatók (The Expendables) amerikai filmsorozat főhőseinek sorsát.
Az ukrán vezető még idén össze akar hozni egy újabb, saját szervezésű/irányítású nemzetközi „béke-csúcsértekezletet”, ami iránt a kulcsszereplők, a nyugati országok meglehetős közömbösséget tanúsítanak, tekintettel arra, hogy Kijev kezében már nincsenek aduászok.
Vlagyimir Putyin államfő szerint Oroszország rakétagyártó kapacitása, legalább a tízszerese a Nyugaténak. Már senki sem vitatja, hogy az ukrajnai konfliktus globálissá vált, a Moszkva–Peking–Phenjan–Teherán-tömb áll szemben a Washington–Brüsszel–NATO–EU-tömbbel. Változást, pontosabban az új helyzet valamilyen fokú tudomásulvételét – ha az bekövetkezhet – csak Donald Trump megválasztott amerikai elnök jövő január végi beiktatása után várnak az elemzők.
Kazahsztánban az orosz elnök újabb részleteket hozott nyilvánosságra az Oresnyik (Mogyoróbokor) nevű közép-hatótávolságú stratégiai ballisztikus rakéta és egy ismeretlen, hipersebességű harceszköz kombinációjáról. Állítása szerint a meteoritokéhoz hasonló a fegyver hatása, amely, ha többet alkalmaznak belőle egy időben, egy helyen, erősségében összemérhető a nukleáris fegyverekkel, noha önmaga nem tartalmaz sem atomfegyver-, sem kémiai robbanóeszköz-elemeket.
Az orosz elnök a legalább tízszeres hangsebességgel, valamint a mintegy 4 ezer fokra felizzó harceszköz tömegével, mozgási energiájával magyarázta a pusztító hatást. Orosz katonai elemzők szerint a hiperszonikus harci egység súlya 1200-1500 kilogramm.
Minél rosszabb Kijev szempontjából a katonai helyzet a fronton, annál jobban igyekeznek egyes ukrán körök ezt a hazai és az európai médiára, a politikai helyzet értékelésére vállalkozó vélemények irányításával befolyásolni. Az idő fogy, Trump januári elnöki beiktatásáig kevesebb mint két hónap van hátra. A Zelenszkij-vezetés kétségbeesett konfrontációs stílusa viszont már országon belül is szembesül egy reálisabb, a valós helyzettel, Ukrajna nemzeti érdekeivel számoló irányzattal. Ez a realitásokhoz való vonzódás érződik még az elkötelezetten Kijev-(kormány)párti, a Baltikumban működő Meduza vagy a bizonytalan státusú Strana oroszországi és/vagy ukrajnai ellenzéki médiumok tevékenységében is.
Hatnak az ellenerők: a helyezkedés nyomásgyakorlást is jelent, a rubel árfolyamcsökkenése például a 2024. november 21-i hajnali dnyiprói rakétatámadással felgyorsult. Gondoljunk a Gazprombankra gyakorolt amerikai – a washingtoni pénzügyminisztérium szankciókezelő részlege által aznap, órákkal a dnyiprói csapásmérés után életbe léptetett – újabb szankciós korlátozásokra. A Gazprombank volt az utolsó olyan oroszországi nagybank, amelyet a szelektív szankciók kikerültek. Ezzel a Biden-kormányzat Európával vállalt szolidaritásának egyik utolsó bástyája omlott le – nagy kérdés, hogy Trump mihez kezd ezzel a helyzettel. A Gazprombank biztosította az Európának kulcsfontosságú oroszországi gázvásárlások pénzügyi hátterét – írta egy kanadai forrás.
Európa (mindenekelőtt a német–francia tandem) ennek a konfrontációs szellemnek a jegyében egyre inkább szembekerül két meghatározó versenytársával, egyben gazdasági partnerével, az Egyesült Államokkal és Kínával. Pedig a „három nagyból” az EU súlya a legkisebb. Legutóbb Christine Lagarde, az Európai Központi Bank feje figyelmeztette Brüsszelt, hogy kerülje el az amerikaiakkal a kereskedelmi háborút, mert abban az európaiak húzhatják a rövidebbet.
Tárgyaljanak Trumppal, ne támadják
– tanácsolja a világ egyik legbefolyásosabb asszonya. Lagarde a Nyugat érdekeit védi abban a globális küzdelemben, amely a három nagy erőközpont, Washington, Peking és Brüsszel között folyik az új erőviszonyok alakításának folyamatában. És amelynek a része az interim időszakban (2025. január 20-ig, Donald Trump elnöki beiktatásáig és a vízválasztónak tekintett, feltételezhetően meginduló béketárgyalások elindításáig) folyó fogáskeresésnek, befolyás erősítésnek.
És ami talán a legnyugtalanítóbb: Putyin a közepes hatótávolságú Oresnyik ballisztikus rakéta és a hiperszonikus harci egység kombinációjával most már az ukrán döntéshozókat, magyarán Zelenszkijt és legszűkebb körét fenyegeti.
A világnak az új – vélt vagy valós – erőviszonyokat kellene egy átfogó biztonsági rendszerbe foglalnia, a lerombolt régi helyébe emelni. Kérdés, hogy
partner lehet-e egy ilyen új átfogó politikai-katonai-gazdasági paktum megkötésében vagy legalábbis a róla való tárgyalásban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.