Hajlandók, de berezeltek – mégsem küldene katonákat Ukrajnába a Nyugat

Noha a hajlandók koalíciója elég hangos volt az elmúlt hónapokban arra nézvést, hogy békefenntartók Ukrajnába küldésével garantálná az ország maradékának biztonságát és egy esetleges béke tartós voltát, úgy tűnik, hogy amikor a tettekre kerülne sor, már kevésbé lelkesek a nyugati országok.

A békefenntartó misszióban szinte senki nem venne részt

Az Izvesztyija összefoglalója szerint a mintegy 30, főként európai országot számláló koalícióból mindössze hat – Franciaország, Nagy-Britannia, Észtország, Lettország, Litvánia és egy meg nem nevezett ország – jelezte, hogy hajlandó lenne katonákat küldeni Ukrajnába egy esetleges tűzszünet után. Ám ehhez a misszióhoz is szükséges lenne újra felvenni a kapcsolatokat Oroszországgal, hogy elkerülhető legyen egy félreértésből kiszélesedő konfliktus Moszkva és több NATO-ország hadereje között.

Az európai békemisszió sikeréhez továbbá Washington támogatására is szükség van, ám a Trump-adminisztráció nem kívánja az amerikai haderőt a küldetés garantálására használni, még úgy sem, hogy amerikai katonáknak nem kellene részt venniük a misszióban. 

Moszkva ellenkezése és vétójoga az ENSZ Biztonsági Tanácsában azt is jelenti, hogy a békefenntartó misszió nem jöhetne létre a világszervezet égisze alatt.

A Kyiv Post most arról írt, hogy már Nagy-Britannia is azon gondolkozik, hogy mégsem venne részt egy békefenntartó küldetésben, ugyanis az Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök által javasolt, a frontvonaltól távol, Ukrajna nyugati részében elhelyezett, 30 ezer fős békefenntartó erő nem sokat érne a gyakorlatban, hiszen nem tudná magát megvédeni az Ukrajnában állomásozó 700 ezer fős orosz hadsereggel szemben. Ezért a brit haderőből érkező források szerint az európai békefenntartókról szóló bejelentés csupán politikai színház.