A teljes anyagi csődöt kockáztatja, aki nem teljesíti a katonai kötelezettségét Ukrajnában, de persze vannak kiskapuk 

Tavaly Ukrajna hadkötelezettségi rendszere érezhetően szigorodott. Az orosz agresszió következtében a mozgósítás szabályozása szintet lépett. A hadkötelezettséget elkerülők bírságokkal, szabadságvesztéssel, bankszámlájuk zárolásával, sőt akár lakóingatlanjuk elvesztésével is számolhatnak. 

Az elsődleges kötelezettség minden hadköteles korú férfi számára az volt, hogy frissítse a katonai nyilvántartásban szereplő adatait. A határidő 2024. július 16. volt, de azok, akik ezt elmulasztották, ám utólag pótolják, elkerülhetik a büntetést. A jogsértők minden más esetben bírságot kapnak, amelynek összege magánszemélyeknél 17 ezer és 25,5 ezer hrivnya között mozog (150–-230 ezer forint), míg jogi személyek esetében akár 59 500 hrivnya (540 ezer forint) is lehet. Ezeket a bírságokat többször is ki lehet szabni, vagyis aki abban bízik, hogy egyszer kifizeti, és továbbra sem jelentkezik a toborzóközpontban, téved: a határozat végrehajtási dokumentummá válik, és minden egyes újabb mulasztásért külön eljárás indulhat. 

A bankszámla zárolása az első lépés

A bírság kiszabása után a végrehajtási folyamat gyors. A hadkiegészítő döntését a végrehajtó azonnal továbbítja a bírósági végrehajtóknak, akik megkezdik az eljárást. 

• Elsőként a bankszámlákat zárolják, beleértve a hrivnya- és a devizaalapú számlákat is. 
• Ha az adós számláin nincs elegendő pénz, akkor a vagyontárgyak lefoglalása következik. 
• Először az olyan ingatlanok, földterületek vagy üzleti célú helyiségek kerülnek sorra, amelyek nem lakóhelyül szolgálnak. 
• Ha azonban nincs más értékesíthető vagyon, a jogszabály egyértelműen fogalmaz: ha a bírság összege meghaladja a hússzoros minimálbért – 2024 áprilisától számítva ez 160 ezer hrivnya (közel 1,5 millió forint)  –, és nincs más vagyoni fedezet, 
• a végrehajtó hatóság jogosult lefoglalni az adós egyetlen lakóingatlanát is. 

Az alapvető cikkeket nem foglalják le

A lakásba való belépést nem lehet megtagadni: a törvény előírja, hogy a végrehajtót be kell engedni, és ha ebben akadályozzák, akkor a rendőrség jogosult erőszakkal is behatolni, lefoglalni és lezárni az ingatlant. A lefoglalt vagyont a SETAM állami online árverési rendszeren értékesítik, a bírság levonása után a fennmaradó összeget visszautalják az eredeti tulajdonosnak – ha marad bármi is. 

Fontos tudni, hogy a jogszabály védi a legalapvetőbb túléléshez szükséges eszközöket. Nem lehet például elvinni a napi használati tárgyakat (edények, ruházat, higiéniai termékek), az egyetlen hűtőszekrényt, televíziót, számítógépet, személyes használatú telefont és három hónapra elegendő élelmiszert. Ezek a tételek ugyanúgy védelmet élveznek, mint a munkaeszközök, orvosi segédeszközök vagy a nem üzleti célú haszonállatok. 

Minden megtörténhet

A rendszerbe való bekerülés hosszú távon sem kerülhető el. A digitális nyilvántartásba való bekerülést követően az adós neve megjelenik az egységes adósnyilvántartásban, és akár egy évvel a jogsértés után is lebonyolítható a vagyoni eljárás. A próbálkozás, hogy valaki újabb és újabb bírságokkal nyer időt, és ezzel próbálja elkerülni a behívást, csupán illúzió:

Bár a jogi keretek lehetővé teszik a vagyon – köztük akár az egyetlen lakóingatlan – lefoglalását a mozgósítást elkerülő személyek esetében, nem áll rendelkezésre hivatalos vagy sajtóban is megerősített információ arról, hogy Ukrajnában ténylegesen végrehajtottak volna ilyen intézkedést konkrét esetben. 

– különösen egy olyan háborús környezetben, ahol az eljárások gyorsak, a nyilvántartások digitalizáltak, és az ügyek nagy részét az adminisztratív végrehajtási rendszer zárt rendszereiben kezelik. Így minden érintettnek érdemes komolyan vennie a következmények valós kockázatát még akkor is, ha azok nem kerülnek nyilvánosságra.

A mozgósítás szabotálása teljes ellehetetlenüléshez vezet – persze van kiskapu

Összefoglalva tehát, Ukrajnában jelenleg nemcsak erkölcsi, hanem konkrét pénzügyi és vagyoni következményekkel is jár, ha valaki nem tesz eleget a mozgósítási kötelezettségének. A rendszer szigorú és – a digitális fejlesztések révén – gyors. Így aki megpróbálja elkerülni a behívást, nemcsak szabadságvesztéssel, hanem a teljes vagyoni ellehetetlenülés kockázatával is szembenézhet. Persze minden jogszabály annyit ér, amennyit betartanak belőle. 

Tavaly például számos ilyen esetre derült fény, például a Hmelnyickiji Megyei Orvosszakértői bizottság vezetője és családja esetére. A náluk tartott házkutatásokon – amelyeket a férfiaknak a katonai szolgálat elkerülése érdekében történő illegális rokkantsági nyilvántartásba vételével kapcsolatos büntetőeljárás részeként végeztek – a bűnüldöző szervek munkatársai csaknem 6 millió dollárt találtak különböző valutákban. 

Harkivban 29 ezer dollár (mintegy 10,5 millió forint) értékben állítottak ki hamis rokkantsági igazolványokat. Zsitomirban pedig egy 56 éves orvosnő MRT-vizsgálatok eredményeit hamisította meg olyan formában, hogy annak alapján az érintett klienseit leszázalékolták. Nála 4,4 millió hrivnya (körülbelül 39 millió forint) készpénzt találtak.