Elég volt az űrdzsungelből: Brüsszel rendet tenne a műholdak között – Elon Musknak is nekimennének
Az Európai Unió radikális lépésre szánta el magát, hogy megfékezze az űrszemét elszaporodását és a szatellitek közti káoszt. Brüsszel szerdán bemutatta új javaslatát, az uniós űrtörvényt, amely szigorúbb ellenőrzést vezetne be az űripari cégek felett, és kötelezné őket arra, hogy felelősen kezeljék az általuk okozott űrszennyezést – vagy súlyos bírságokkal kell számolniuk – írta a Politico.
Jelenleg több mint 10 ezer műhold kering a Föld körül, és a számuk egyre gyorsabban nő. A Starlinkhez hasonló projektek – amelyek alacsony Föld körüli pályán (LEO) sűrű műholdhálózatokat működtetnek –, bár erősebb kommunikációs kapcsolatot ígérnek, a pályák túlzsúfolódásához vezetnek.
Már most is úgy néz ki odafent a környezet, mint egy dzsungel. Be kell avatkoznunk
– figyelmeztetett Christophe Grudler európai parlamenti képviselő. Az új űrtörvény célja, hogy ennek a káosznak véget vessen, még mielőtt elkerülhetetlenné válna az ütközések és a veszélyes törmelékek halmozódása.
A javaslat alapján:
- az űripari cégeknek részletes biztonsági és pályára állítási terveket kell készíteniük;
- előírás lesz a működés utáni „végső ártalmatlanítás” is;
- kötelező lesz az űrszemét, valamint a fény- és rádiószennyezés mérséklése;
- az üzemeltetőknek számba kell venniük a tevékenységük környezeti hatását;
- a nagy, több száz vagy több ezer műholdból álló konstellációk külön szabályozás alá esnének, hogy megelőzzék az ütközéseket.
Musknak is nekimennének az uniós űrtörvényen keresztül
A szabályozás másik célja az EU űriparának megerősítése. Az Elon Musk-féle Starlink ugyan technológiai áttörést hozott, de Európa számára biztonsági kockázatot is jelent. Az ukrajnai háborúban a rendszer szerepe megmutatta, milyen veszélyes, ha egyetlen külföldi szereplő uralja a stratégiai kommunikációs infrastruktúrát.
A bizottság ezért olyan szabályokat vezetne be, amelyek a nem uniós cégekre is vonatkoznak, ha az európai piacon akarnak működni. Ezeknek a cégeknek EU-n belüli jogi képviseletet is biztosítaniuk kell.
A törvénytervezet szerint a szabályok megsértése esetén az érintett cégek akár az elért haszon kétszeresét is elbukhatják bírság formájában, vagy – ha ez nem kiszámítható – éves globális árbevételük két százalékát fizethetik ki büntetésként.
Az EU közben jelentős költségvetési támogatással is ösztönözné a hazai szektor megerősödését. Az Európai Parlament 60 milliárd eurós külön keretet szorgalmaz, míg Emmanuel Macron francia elnök nemrég bejelentette, hogy országa növeli részesedését a Starlink riválisának számító Eutelsatban.
Az űrtörvény legkorábban 2030-tól lépne hatályba, de előbb még az uniós tagállamoknak és az Európai Parlamentnek is meg kell állapodniuk a végső szövegről.
Az űripar sötét oldala: az űrszemét nagyobb gazdasági probléma lehet, mint gondolnánk
Több mint 53 évvel a sikertelen indulása után, május 10-én visszatért a Földre a szovjet Kosmos 482 űrszonda, amely az Indiai-óceánba csapódott. Az eset újra reflektorfénybe állította az űrszemét problémáját, amely ma már nemcsak a világűrben jelent kockázatot, hanem a földi gazdasági rendszerekre is hatással van – többek közt a légi közlekedésre és a műholdas szolgáltatások biztonságára.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.