A kormány mindent megtesz, hogy megakadályozza a Von der Leyen-Zelenszkij tervet

A rezsicsökkentés megvédésért szállt harcba a kormány az Európai Unió energiaügyi tanácsának hétfői lzuxemburgi ülésén, ami után Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rendkívüli bejelentést tett.

A tárcavezető elmondta, hogy a kormány minden eszközt bevet a Von der Leyen–Zelenszkij-terv megakadályozása céljából, arra hivatkozva, hogy nem hajlandó veszélybe sodorni Magyarország energiaellátását. A kormánynak kötelessége megoldani, hogy a magyar családok lakásaiban, házaiban legyen fűtés és meleg víz, valamint a gyárak is tudjanak működni – mondta Szijjártó Péter a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

A Luxemburgból bejelentkező külügyminiszter kiemelte, hogy az Európai Unió energiaminiszterei tanácsának napirendjén a Von der Leyen–Zelenszkij-terv szerepel, amely Brüsszel energiapolitikájának radikális átalakítását célozza. A javaslat célja a tárcavezető szerint az, hogy ellehetetlenítse az olcsó földgáz és kőolaj vásárlását az európai országok számára, ezáltal pedig súlyos többletterhet róna a magyar lakosságra – számolt be a történtekről a Magyar Nemzet.

A Von der Leyen–Zelenszkij-terv megemelné a rezsiárakat

Szijjártó Péter szerint a javaslat elfogadása esetén a magyar családoknak az eddigi rezsiköltségek kétszeresét, háromszorosát, eseleg a négyszeresét kellene fizetniük. Hozzátette, hogy:

Szijjártó Péter szerint az olcsó energiaforrások elvágását a tagállamok jelentős része is támogatja, ami szerinte főként Közép-Európát és Magyarországot sújtaná. A tárcavezető szerint a tagállamok elkötelezettek a Von der Leyen–Zelenszkij-tervvégrehajtása mellett, és az ülésen súlyosan demagóg vita zajlott, amiből az derült ki, hogy a kérdést nemcsak az Európai Bizottság, de sok tagállam is politikai kérdésként kezeli.

Az energiaellátás nem politikai kérdés, hanem fizikai valóság

A magyar kormány szerint azonban az energiaellátás nem politikai kérdés, hanem fizikai valóság. Szijjártó Péter szerint sokaknak nem sikerült megérteniük, hogy számít a földrajz. Mint mondta, nyilvánvaló, hogy teljesen más helyzetben van az energiaellátás szempontjából egy több száz vagy ezer kilométeres tengerparttal rendelkező ország, mint egy csak szárazfölddel körülzárt, kelet-európai nemzet. Ezért 

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy az energiaminiszteri tanácsban elhangzott felszólalások ugyan szép elvekre hivatkoztak – mint a szuverenitás, a diverzifikáció, az ellátásbiztonság és a szolidaritás –, a Von der Leyen–Zelenszkij-terv ezzel szemben éppen ezek ellenkezőjét idézné elő Magyarország számára. A tárcavezető arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unió működéséről szóló alapszerződés, tehát az Európai Unió legmagasabb szintű jogszabálya mondja ki, hogy az energiapolitikai döntések nemzeti hatáskörben vannak, a luxemburgi ülésen elhangzott javaslat tehát sérti Magyarország szuverenitását.

Az, hogy mások nem vesznek orosz energiát, nem jogosítja fel őket arra, hogy minket is erre kényszerítsenek

A külügyminiszter arra is emlékeztetett, hogy több tagállam már maga döntött arról, hogy leállítja az orosz energiaimportot, ami szerinte magyarázatot nyújt arra is, hogy miért akarják más tagállamok energiabiztonságát kockára tenni.

Azonban Szijjártó Péter szerint az, hogy egyes tagállamok lemondtak az orosz energiahordozókról, nem jelent felhatalmazást ezen országok számára, hogy más országokat is erre kényszerítsenek. Főként azért nem, mert 

A tárcavezető szerint Brüsszel azzal érvel, hogy a Von der Leyen–Zelenszkij-terv a függőség felszámolását szolgálja, ám Magyarország esetében éppen az ellenkezője történne. Ugyanis ha a terv átmegy, úgy Magyarország egy súlyos függőségi helyzetbe kerül. Jelenleg ugyanis két útvonalon érkezik hazánkba a kőolaj, amiből a terv az egyiket elzárná. Felidézte, hogy Horvátország már most is ötszörösére emelte a tranzitdíjakat, és monopolhelyzetbe kerülve „óriási profitokat fognak rajtunk bezsebelni”.

Szijjártó Péter szerint a földgáz esetében is hasonló a helyzet, ott ráadásul az Ukrajnán keresztüli vezetéket már el is zárták, míg a jelenleg működő legnagyobb gázvezeték most kerül a célkeresztbe. Tehát egy éven belül a Magyarországra vezető földgázvezetékek közül a két legnagyobbat el akarják zárni. A terv tehát felszámolná Magyarország szuverenitását, és egyoldalú energiafüggőséget hozna létre.

Szijjártó Péter szerint Brüsszel képmutató

Az uniós vezetők szolidaritásra történő hivatkozását bírálva a tárcavezető elmondta, hogy azt tettek nem támasztják alá, hiszen amikor Ukrajna elzárta a Magyarországra tartó gázvezetéket, senki nem szólt semmit. Amikor a kőolajszállítmányokat blokkolták részlegesen, vagy amikor Horvátország felemelte a tranzitdíjakat, ugyanez történt.

Szijjártó Péter szerint ez óriási képmutatás. Hozzátette, hogy Magyarország szárazföldi országként milliárdokat költött arra, hogy szomszédaival energia-összeköttetéseket építsen ki. Ugyanakkor, ha a többi ország nem fejleszt, nem épít, és nem biztosítja a magyar energiaellátás stabilitását, az újabb függőségi helyzetet eredményez.

A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az Oroszországból érkező szállítmányok mindig időben érkeztek, mindig a megállapodott árban, mindig megbízható módon, míg a Von der Leyen–Zelenszkij-terv ezt a megbízható és olcsó ellátást vágná el.

A tárcavezető elmondta azt is, hogy a brüsszeli terv eredményeként a magyar gazdaság évi 800 milliárd forintos többletkiadással lenne kénytelen szembenézni, ami vállalhatatlan és közvetlenül vezetne a rezsiköltségek sokszorosra emelkedéséhez. Szijjártó Péter szerint 

Szijjártó Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bizottság most akar olyan javaslatokat előterjeszteni, amelyek alapjaiban írnák át az uniós energiapolitikát, miközben a világpiacon is egyre nő a feszültség. Az izraeli–iráni konfliktus miatt már most komoly áremelkedések történtek, és mivel a helyzet továbbra is bizonytalan, most nem lehet az instabilitást tovább növelő döntéseket hozni.

Magyarország mindent megtesz azért, hogy megakadályozza a Von der Leyen–Zelenszkij-terv

Ezért a tárcavezető szerint a magyar kormány kezdeményezte, hogy az Európai Bizottság ne dolgozzon ki jogszabálytervezetet az orosz energiahordozók kiiktatásáról. Továbbá Magyarország Szlovákiával közösen meg is vétózott egy olyan tanácsi állásfoglalást, amely felszólította volna a bizottságot, hogy még júniusban tegyen előrelépést a Von der Leyen–Zelenszkij-terv végrehajtása érdekében.

Szijjártó Péter szerint a vétó annak a világos jelzése, hogy nem engedhetjük meg, hogy Magyarországot súlyos energiaellátási kockázatoknak tegyék ki. Azonban szerinte ebben a kérdésben Brüsszel lefeküdt Kijevnek. 

Magyarország kulcsszerepet játszik Ukrajna energiaellátásában

Azonban nem árt, ha a brüsszeli döntéshozók azt is figyelembe veszik, hogy Magyarország jelenleg az egyik legfontosabb szereplő Ukrajna energiaellátásában, ugyanis az ukrán áramimport 40-42 százaléka Magyarországról érkezik.

A külügyminiszter elmondta azt is, hogy a harc még csak most kezdődött el, de a magyar kormány készen áll a küzdelemre. A kérdésben hosszú tárgyalások és éles viták várhatók, nemcsak miniszteri, de miniszterelnöki szinten is.

A luxembourgi tanácsülés után tartott sajtótájékoztatón Szijjártó Pétert több kérdésben is faggatták az újságírók. Az M1 és a Hír TV munkatársai egyaránt arra voltak kíváncsiak, mekkora jelenleg az uniós ellenállás az orosz energiahordozók kivezetésére vonatkozó tervvel szemben, és valóban számíthat-e Magyarország bármiféle mentességre vagy haladékra.

Válaszában Szijjártó Péter elmondta, hogy egyre több tagállam fogalmaz meg komoly fenntartásokat a Von der Leyen–Zelenszkij-tervvel szemben. Ezek részben gazdasági, részben jogi alapúak, de a nukleáris ipar kérdése különösen érzékeny pont. A tárcavezető szerint ugyanis erős összefonódás van a nyugat-európai és az orosz nukleáris ipari szereplők között, ami sok országot óvatosságra int. A bizottság javaslata szerinte amúgy szankciós intézkedés, amit kereskedelempolitikai köntösbe próbálnak bújtatni.

A javaslat elfogadása esetén olyan hosszú távú szerződéseket kellene felmondani, mint például a magyar–orosz gázszerződés, amely 2037-ig szól. Ez pedig a külügyminiszter szerint súlyos pénzügyi következményekkel is járna, ám arról senki nem beszél, hogy ki fizeti a bírságokat. Szijjártó Péter azt is elárulta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kérésének megfelelően 

Szijjártó Péter szerint a javaslat mögött nemcsak politikai, de súlyos jogi visszaélések állnak, ami miatt indokolt lenne az Európai Bizottság elleni jogállamisági eljárás is. Mint mondta, a jövő év elejétől már betilthatják az olcsó orosz földgáz importját, ezért a következő hónapokban a magyar kormány minden létező európai fórumon harcolni fog az ország energiabiztonságának megvédéséért.