Brüsszel az orosz atomenergia útját is elvágná, ám ez nem egyszerű feladat, és az áram árát is megdobhatja

Az Európai Unió a héten várhatóan lerakja az orosz fosszilis üzemanyagokról való teljes leválás jogi kereteit, ám egyelőre elhalasztotta az orosz atomenergiától való megszabadulás érdekében tervezett lépéseket.

Mióta Oroszország inváziót indított Ukrajna ellen, az Európai Unió több mint 200 milliárd euró értékben vásárolt orosz üzemanyagokat. Bár a Bruegel adatai szerint a tavaly orosz üzemanyagra költött 22 milliárd eurónak csak töredéke, 700 millió euró ment az atomerőművek üzemanyagára, az uniós tisztviselők energiabiztonsági szempontból is szeretnék feladni az orosz függést.

Az orosz atomiparról leválni óriási feladat

Miközben az orosz olajat és szenet pár kivételtől eltekintve már száműzték Európából, és az orosz gázról való leválás is megvalósulhat 2027-re, az orosz nukleáris fűtőelemekről már bonyolultabb lemondani, már csak azért is, mert a kontinens 101 atomreaktora közül 19 szovjet VVER típusú. Oroszország pedig az atomenergia ellátási láncának több pontján is jelen van, így 

A múlt héten az Európai Bizottság egy dokumentumot is közzétett, mely szerint a tagállamok atomenergiával kapcsolatos tervei 241 milliárd euróba kerülhetnek 2050-ig. A tagállamok miniszterei hétfőn tárgyalnak a nukleáris beruházásokról.

Nemcsak Európa búcsúzik az orosz urántól

Az orosz nyersanyagtól való szabadulás nemcsak Európában téma, hiszen Kanada már be is tiltotta az orosz fűtőelemek importját, míg Nagy-Britannia 35 százalékos vámot vezetett be rá. Az Egyesült Államokban tavaly májusban fogadtak el egy törvényt, mely 2028-tól tiltja az orosz urán behozatalát. Azonban az atomenergia területén jóval nehezebb lemondani az orosz ellátásról, hiszen a Roszatom az egyik legnagyobb vállalat az atomipar szinte mindegyik területén.

Európának ráadásul az atomenergia reneszánszának kezdetén kellene lemondania az orosz ellátásról, nem csoda, hogy a lépést Magyarország és Szlovákia is ellenzi. Az EU öt tagállamában működnek VVER-reaktorok, hazánk és Szlovákia mellett még Csehországban, Bulgáriában és Finnországban – írja a Financial Times. Az uniós tervek is ezért fokozatosan és csak a 2030-as évektől képzelik el a leválást az orosz atomiparról.

Magyarország ellenzi a brüsszeli tervet, hiszen az az áramár emelkedésével járna

Magyarország és Szlovákia EU-miniszterei közleményükben a 2030-as évekbeli leválást kritizálták, mondván, az magasabb és volatilisebb árakhoz vezethet. Brüsszeli tisztviselők szerint ezért nem kapkodnák el a leválást, és a lassabb átmenet mellett elkerülhető az árak megugrása.

Az ukrajnai háború kezdete óta az EU többek között Kazahsztánnal, Kanadával és Nigerrel működik együtt az uránellátás diverzifikálásán. Azonban Niger, mely a világ hetedik legnagyobb urántermelője, az elmúlt években nem a stabilitásáról híres, így veszélybe kerülhet az európai ellátás. A legnagyobb problémát azonban nem a nyers urán jelenti, hanem annak átalakítása könnyebben kezelhető gázzá. 

A Roszatom rendkívül alacsony áraival versenyre kelni képes iparág kiépítése mindenképpen nagy kihívás, és a területre érkező beruházások is elégtelenek a pénteki bizottsági jelentés szerint. Az átalakítás után következő urándúsítás területén Oroszország szintén domináns szereplő, hiszen a piac 55 százalékát uralja. Két európai vállalat, az Orano és az Urenco birtokolja a piac 40 százalékát. Az Urenco vezérigazgatója, Boris Schucht elmondta, hogy a cég elkezdett olyan meglévő dúsító centrifugákat felújítani, amelyeket korábban nem terveztek. A lépést a növekvő kereslettel indokolta a cégvezető, akit ugyanakkor a lehetséges kereskedelmi intézkedések kijátszása is aggaszt, hiszen Oroszország már most is ad el fűtőelemeket Kínának, melyek aztán megjelennek a világpiacon.

Különösen nagy problémát jelenthet a még meglévő szovjet tervek alapján épült erőművek karbantartása, illetve a hazánkba tervezett két új orosz reaktor. Paks II.-ről 2014-ben született döntés, és a tervek szerint a magyar áramfogyasztás háromnegyedét a Paks és Paks II. fogja biztosítani. Az orosz ellátási láncokról való leválást a bizottság kereskedelmi intézkedésekkel oldaná meg, hiszen azok elfogadásához nincs szükség egyhangú döntésre, hanem minősített többség is elegendő.