Lázár János végső dátumot mondott az új KRESZ bevezetéséről Magyarországon
A KRESZ 1975-ben született meg és most jutottak el oda, hogy radikális felülvizsgálatnak vessék alá – jelentette ki Lázár János építési és közlekedési miniszter a Lázárinfó Extra címmel tartott pénteki fórumán a tihanyi Tranzit fesztiválon.
Jelezte, hogy az új szabályozás készülőben van, komoly társadalmi vita zajlik róla, 168 szervezettel egyeztetnek, és jövőre szeretnék életbe léptetni. Megemlítette, hogy az alapelv egyértelmű: mindig a gyengébbet kell segíteni, annak van elsőbbsége.
Sajtóinformációk szerint a kormány felemelné a 3,5 tonna feletti buszok és teherautók megengedett sebességét 90 kilométer per órára lakott területen kívül. A másik hasonló kategóriájú változás az autópályákat érintheti: a 130 kilométer per órás általános korlátozás megtartása mellett egyes szakaszokon 140 vagy akár 150 kilométer per órára fogják növelni a sebességhatárt.
Ezt a szabályt azzal egészítenék ki, hogy autóútra és autópályára csak olyan járművel, illetve járműszerelvénnyel lehetne felhajtani, amely legalább 70-es tempóra képes, ami 10 kilométer/órával több mint az eddigi alsó határ. A kerékpárosok a tervezet szerint járdán és gyalogos övezetben maximum 10 kilométer/órával tekerhetnének, míg
a gyalogosoknak és kerékpárosoknak fenntartott szakaszokon 25 kilométer/óra lenne a rájuk vonatkozó sebességhatár.
Gyalogosként az úttesten, és vasúti átjáróban tilos lesz mobiltelefont használni, hasonlóan közvetlenül balesetmegelőző ötlet, hogy lakott területen kívül 3 év alatti gyerekkel csak ülve lehetne utazni a közösségi közlekedési eszközökön, továbbá, hogy az óvodák és iskolák közelében suli-/oviövezeteket hoznának létre speciális szabályokkal.
Az egyik legnagyobb változást jelentheti a B-s jogosítvánnyal rendelkező vezetők motorhasználata. A tervek szerint ezentúl B kategóriájú jogosítvánnyal is vezethető lesz automatikus váltós-elektromos, legfeljebb 15 lóerős motor. Ez a változás több szempontból is előnyös lehet, a motoros forgalom megnövekedése javíthatja a városon belüli közlekedést azzal, hogy várhatóan kevesebb lesz a torlódás.
Megdöbbentő adat: a robogók többségét engedély nélkül használják a közutakon – súlyos bírság lehet az ára
A segédmotoros kerékpárok mindegyikére kötelező kgfb-t kötni, akár van rendszámuk, akár nincs. Ennek ellenére a robogók több mint felére nem kötött biztosítást az üzemben tartó, azaz a többségét nem is lehetne használni a közúti közlekedésben. A szabálysértés összege a biztosítási díj sokszorosára rúghat.
