Az elmúlt napok titokzatos drónincidensei több nyugat-európai repülőteret megbénítottak, és újra napirendre tették a polgári légtér védelmét. Friedrich Merz német kancellár szerint a jelenség nem véletlen: Berlin Oroszországot sejti a háttérben, ezért gyors jogi és katonai válaszokra készül – írta a Magyar Nemzet.
Az elmúlt napokban szokatlan dróntevékenység borzolta a kedélyeket Nyugat-Európa-szerte: a müncheni repülőtéren többször le kellett zárni a kifutópályákat, a frankfurti és koppenhágai légi forgalom is órákra megbénult. A légiirányítók ismeretlen eredetű repülőgépeket észleltek, járatok tucatjait törölték, utasok ezrei rekedtek a terminálokon.
A német sajtó szerint katonai felderítődrónokat is láttak, de ezt hivatalosan még nem erősítették meg. Fegyverzett eszközről nincs szó, de a helyzet így is példátlan: ilyen gyakori és koordináltnak tűnő drónrepüléseket még nem tapasztaltak Európában.
Ezek felderítési kísérletek és próbálkozások a lakosság megfélemlítésére, a háttérben pedig Moszkva áll, aki a védelmi képességeinket teszteli
– mondta Friedrich Merz kancellár, aki szerint a jelenség új szintre lépett a hibrid hadviselésben.
A német titkosszolgálatok szerint az utóbbi hetek eseményei illeszkednek az orosz hibrid műveletek sorába, amelyekben a kibertámadások, a dezinformáció és a drónfelderítés egyaránt szerepet kap. S bár Oroszország tagadja a vádakat, Berlin szerint a mintázat egyértelmű: az orosz fél az európai reakciókat méri.
„Oroszország célja a második világháború utáni politikai rend aláásása. Nekünk kötelességünk megvédeni Európát, és megerősíteni a NATO-t, hogy Moszkva el se gondolkodhasson újabb támadásokon” – figyelmeztetett Merz, aki szerint Moldova, a balti államok és Lengyelország lehetnek a következő célpontok.
A német kormány az incidensek után azonnali intézkedéseket sürgetett. Alexander Dobrindt belügyminiszter bejelentette, hogy közös drónelhárító központ jön létre, amelyben a szövetségi rendőrség, a vámhatóság, a bűnügyi hivatal és a tartományi szervek is részt vesznek.
A kabinet ezen a héten napirendre tűzi a szövetségi rendőrségi törvény módosítását is, hogy a hadsereg belföldön is bevethető legyen drónelhárítási célokra. Markus Söder bajor miniszterelnök szintén sürgette a gyors lépéseket:
Most már nem a vita, hanem a cselekvés ideje jött el.
Az elmúlt hónapokban több országban észleltek hasonlóan gyanús drónokat: Norvégiában és Dániában energetikai infrastruktúrák közelében, Lengyelországban és a balti államokban pedig katonai területek fölött. A NATO-partnerek közös figyelmeztetést adtak ki, miszerint a civil drónok mellett valószínűleg „állami hátterű felderítőeszközök” is megjelentek az európai légtérben. Emiatt a német válasz valószínűleg nem lesz egyedi a térségben, és akár a NATO is kidolgozhat egy válaszrendszert, amelyhez az egész katonai szövetség igazodni fog.
Oroszország kipakolt a lengyel dróntámadásról: semmi nem úgy történt, mint Európa mondta – „Ez egy kampány része”
Alaptalanok és az ukrajnai konfliktus politikai rendezésének meghiúsítását célozzák azok az európai vádak, amelyek szerint orosz drónok sértették volna meg szeptember 10-én Lengyelország légterét. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerint dezinformációs kampány zajlik Európában, és tagadta, hogy a dróntámadást Oroszország kezdeményezte volna.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.