Oroszország a NATO keleti szárnyán történt sorozatos légtérsértéseivel teszteli a szövetség felkészültségét és válaszadási hajlandóságát Gitanas Nauseda litván elnök szerint.
Ezt mutatja az is, hogy a múlt héten három orosz vadászgép 12 percen át megsértette Észtország légterét. Sőt, ugyanazon a napon, amikor három orosz MiG–31-es is provokatív manővert hajtott végre Észtországban, egyszerre két orosz vadászgép repült át a Balti-tenger felett a Petrobaltic lengyel fúrótorony biztonsági övezetében, ezzel megsértve Lengyelország légterét.
A hónap elején pedig NATO-erők lőttek le orosz drónokat Lengyelországban. Ez volt az első ilyen akció azóta, hogy Oroszország teljeskörűen megtámadta Ukrajnát 2022-ben.
Oroszország tesztel bennünket, a felkészültségünket, az elkötelezettségünket a megtorlás iránt. Nagyon fontos megmutatnunk a szolidaritást
– mondta Nauseda hétfőn, a Balti-amerikai Kereskedelmi Kamara New York-i rendezvényén, amelyről a Bloomberg tudósított.
Nauseda a történteket „egy szuverén ország légterének brutális megsértéseként” írta le. Elmondta, hogy a három balti állam, azaz Észtország, Litvánia és Lettország, korlátozott légvédelmi kapacitással rendelkezik az ilyen fenyegetésekre való reagáláshoz.
A litván elnök szerint a NATO-nak „minden szükséges intézkedést meg kell tennie a külső határ védelme érdekében”.
Litvánia a hónap elején ideiglenesen lezárta légterének egy részét a fehérorosz határ mentén, így a hadserege célba veheti az engedély nélkül berepülő gépeket és drónokat. Ez is mutatja, mennyire nő az aggodalom az orosz drónok behatolásai miatt.
Ez a tudatosságunkról szól. Ha most nem reagálunk, holnap még több támadás lesz
– mondta Nauseda.
Így van ezzel Lengyelország is. Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter már az országát ért drónincidens után azt javasolta, hogy a NATO és a nyugati országok már az ukrán légtérben fogják el az orosz drónokat és rakétákat.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy
Lengyelország kész lelőni minden olyan külföldi repülőgépet, amely engedély nélkül lép be az ország légterébe.
Az észtországi incidens miatt a NATO újból egyeztetett, alig egy héttel azután, hogy megerősítette keleti szárnyát további légvédelmi rendszerekkel és vadászgépekkel. Akkor arra reagált, hogy a napokban további két hasonló incidenst is jelentettek Lengyelországban és Romániában.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pedig, amelynek Oroszország is tagja, hétfőn rendkívüli ülést tartott az észtországi légtérsértés miatt.
Margus Tsahkna észt külügyminiszter is hasonló állásponton van, mint a litván vezető: Vlagyimir Putyin orosz elnök az egységet és a képességeket próbálja tesztelni, de kudarcot vallott. A lenti videóban az ENSZ BT hétfői ülésén térképen mutatja be, hogy az orosz harci gépek hogyan hatoltak be országa légterébe.
Ukrajna külügyminisztere, Andrij Sibiga is arról beszélt, hogy Oroszország szándékosan fokozza a feszültséget, hogy saját szabályait ráerőltesse Európára. Mint mondta, a lengyelországi dróntámadások és az észt légtér megsértése ugyanannak a stratégiának a részei.
A politikai nyilatkozatok önmagukban csak bátorítják az agressziót.
Szerinte a NATO-nak nem szabad pusztán figyelmeztetésekkel reagálnia az orosz provokációkra, hanem azonnal semlegesítenie kell a fenyegetést.
A tárcavezető egy összehangolt európai légvédelmi rendszer létrehozását sürgette, amelyhez Ukrajna saját tapasztalatait is kész hozzáadni.
A hírügynökség korábban kiszámolta, hogy a kitörésétől számított első évben mintegy 1500 milliárd dollárba kerülne a világnak egy olyan NATO–orosz háború, amely a Baltikumban bontakozna ki. Egy átfogó modellezés szerint
egy NATO–orosz fegyveres konfliktus költségei az elmúlt évek nagy nemzetközi kríziseihez lennének mérhetők, és egy ilyen háborúnak az egész világon lennének humanitárius és gazdasági hatásai egyaránt.
Ha a konfliktus más európai országokra is átterjedne, a költségek, illetve a veszteségek is magasabbak lennének.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.