Elindult a nemzeti petíció: Orbán Viktor szerint megálljt parancsolhatunk Brüsszel háborús terveinek – a magyar érdek a tét
Ma indul a nemzeti petíció, a magyarok egyértelmű nemet mondhatnak Brüsszel háborús terveire és Ukrajna hosszú távú finanszírozására, azaz világos és egyértelműen állást foglalhatnak egy sorsdöntő kérdésben: Magyarország belesodródjon-e a háborúba, vagy megmaradjon a béke és a nemzeti érdek talaján. A kormány célja világos: megvédeni a magyar érdekeket, a rezsicsökkentést és az ország biztonságát.
A kormány szerint Brüsszel egyre erőteljesebben tolja előre azokat a terveket, amelyek az orosz–ukrán háború további finanszírozásáról, Ukrajna hosszú távú eltartásáról és az ebből fakadó gazdasági terhek áthárításáról szólnak.
A választók a nemzeti petícióban mondhatják el a véleményüket
A kabinetnek jelentős tapasztalata van abban, hogy válságos időkben kikérje a magyarok véleményét. A nemzeti konzultációk, véleménynyilvánító szavazások és népszavazások során rendre világos társadalmi felhatalmazás született a kormány politikájához. Ez az egységes álláspont pedig erős tárgyalási pozíciót biztosított Magyarország számára Brüsszelben is.
A most induló nemzeti petíció három egyértelmű kérdésben kér döntést. Orbán Viktor szombaton, a kaposvári háborúellenes gyűlésen ismertette a pontokat:
- nemet kell mondani az orosz–ukrán háború további finanszírozására;
- nemet kell mondani Ukrajna tízéves pénzügyi támogatására a magyar adófizetők pénzéből;
- és nemet kell mondani arra, hogy mindez a rezsiárak emelkedéséhez vezessen.
A miniszterelnök arra is figyelmeztetett: ha Ukrajna jelenleg az Európai Unió tagja lenne, az unió közvetlen katonai konfliktusban állna Oroszországgal. Megfogalmazása szerint Ukrajnát beengedni az EU-ba életveszélyes lépés lenne, amely folyamatos háborús kockázatot jelentene Magyarország számára.
A petíciós ívek postázása ezen a héten megkezdődik, a dokumentumokat március 23-ig lehet visszaküldeni. Orbán Viktor közösségi oldalán röviden és tömören foglalta össze az üzenetet:
Nem fizetünk.
A kormány emlékeztetett: nem precedens nélküli, hogy sorsfordító helyzetekben az emberekhez fordul. Az elmúlt évek nemzeti konzultációi rendre magas részvétellel zajlottak. A gazdasági kérdésekről szóló konzultációkon 1,3–1,6 millióan mondtak véleményt, elsöprő többségben támogatva a kormány álláspontját, és elutasítva a megszorításokat, az adóemeléseket, valamint a gazdasági szuverenitás feladását.
Az ukrajnai háborúval összefüggő brüsszeli szankciókról szóló konzultációban a résztvevők 97 százaléka mondott nemet az intézkedésekre. A migrációs válság idején, 2015-ben, majd a migránskvótáról szóló 2016-os népszavazáson szintén egyértelmű társadalmi felhatalmazás született a kormány szigorú álláspontjához.
Tavaly tavasszal a Voks 2025 véleménynyilvánító szavazáson 2,1 millióan mondtak véleményt Ukrajna EU-s tagságáról, és 95 százalék elutasította a gyorsított csatlakozást. Orbán Viktor ezt az álláspontot a brüsszeli EU-csúcson is képviselte.
A mostani petíció politikai súlyát tovább erősíti, hogy a miniszterelnök személyesen viszi ki az első ívet.
A Harcosok Klubjában tett bejelentésében világossá tette: amíg ő vezeti a kormányt, Ukrajna uniós tagsága nem valósulhat meg. Szerinte a Tisza Párt és brüsszeli szövetségesei már 2027-ben beengednék Ukrajnát az EU-ba, ezzel háborút, pénzkivonást és súlyos gazdasági károkat hozva Magyarországra.
Orbán Viktor szerint április 12-én kiderül, merre halad az ország, de a nemzeti petíció már most lehetőséget ad arra, hogy a magyarok világosan üzenjenek: békét, biztonságot és szuverenitást akarnak, nem háborút és újabb terheket.
Nem véletlen, hogy Orbán Viktor bemutatta a csomagban megvásárolható politikusokat: ez már több mint egy döntés, a magyarokra nagy feladat vár
Nem változott a kormány álláspontja a háborúval összefüggő pénzügyi kötelezettségekről. A kabinet szerint Magyarország nem viselheti mások döntéseinek költségeit. A Nemzeti Petíció ennek a következetes politikának a megerősítését szolgálja.
