Ahogy megírtuk, októbertől napi 100 ezer hordóval csökkenti a kitermelést az olajexportáló országokat tömörítő OPEC+ csoport, amivel a kínálat az augusztusi szintre esik vissza.
Az olajkartell az előző havi szerény emelését Joe Biden amerikai elnök kérésére hajtotta végre, ám most lényegében ezt is visszavonják. Mindezzel a csoport, elsősorban Szaúd-Arábia üzen az amerikai vezetőnek, és a G7 legújabb ötletét is minősíti. A hírre a fekete arany ára is nőni kezdett.
Árplafonnal büntetnék Moszkvát
Ahogy arról beszámoltunk, a G7 pénzügyminiszterei korlátoznák az orosz olaj árát. A Németországot, Franciaországot, Olaszországot, az Egyesült Királyságot, Kanadát, Japánt és az Egyesült Államokat tömörítő csoport szerint az árplafon bevezetése csökkentené a fekete arany árát, valamint enyhítené a világra neheződő energiaválságot.
A tervezet szerint azok az országok, amelyek a meghatározott árplafon felett vásárolnának olajat Oroszországtól, nem férhetnének hozzá olyan kulcsfontosságú szolgáltatásokhoz, mint a tankerhajók finanszírozása vagy a különböző biztosítások.
A valóságban nagy kérdés, hogy mennyi értelme van az intézkedésnek, hiszen az olcsó olaj legnagyobb felvásárlójaként előlépő India és az orosz olajimportját fokozó Kína biztosan nem támogatná az intézkedést, ahogy Törökország sem, valamint más ázsiai országok (Mianmar, Laosz, Srí Lanka) sem lelkesednének érte.
Az Európai Unióban is komoly vitákat szülne, például Magyarország ellenzi az olajárplafont.
Az olyan részleteket még nem tisztázták, hogy mikortól lépne életbe az intézkedés, és mi lenne az orosz olaj árának felső határa. Moszkva már jelezte: az árplafont bevezető országoknak nem fognak fekete aranyat szállítani.
Szaúdi, amerikai – két jó barát?
Joe Biden hatalomra kerülésével sokat romlottak az amerikai-szaúdi kapcsolatok. Rijád ugyanis Trump személyében elvesztette rendíthetetlen támogatóját, utódja már kevésbé lelkesedik a jemeni háborúért, és többször kijelentette, hogy megbünteti a sivatagi királyság koronahercegét Dzsamál Hasogdzsi újságíró 2018-as meggyilkolása miatt.
Ehhez kapcsolódik, hogy a novemberi amerikai félidős választásokon a képviselőház összes (435) helyéről, a szenátus kicsivel több mint egyharmadát jelentő 35 székről, valamint az államok nagy részében a kormányzói mandátum sorsáról döntenek az állampolgárok. A szenátusban mandátumegyenlőség van a demokraták és a republikánusok között, az előbbieknek Kamala Harris alelnök szavazatával van meg a többségük, a képviselőházban szintén szerény többségben vannak Biden párttársai.
Így aztán nem csoda, hogy Rijád vezetésével az olajkartell a kitermelés csökkentésével válaszolt a G7 legújabb felvetésére.
