Oroszország július óta összesen 700 ezer hordónyi nyersolajat szállított Kubának, ez a mennyiség 12 napra elég a szigetországnak – írja a Financial Times. 

TO GO WITH AFP STORY by Jean-Herve DeillerPicture of the Cienfuegos oil refinery, 250 km southeast of Havana, on February 11, 2013. Despite uncertainties and that its exploration for oil deposits in its economic zone in the Gulf of Mexico just north of the island has been fruitless, Cuba intends to double its oil refining capacity at Cienfuegos -- a refinery overhauled with capital from a joint Venezuelan-Cuban company.   AFP PHOTO/Jean-Herve DEILLER (Photo by JEAN-HERVE DEILLER / AFP) CUBA-VENEZUELA-ENERGY-OIL REFINERY
Fotó: Jean-Herve Deiller / AFP

Február óta ez az első ilyen jellegű orosz Havannába, és további szállítmányok várhatók.

A gazdasági válságban lévő Kubának nélkülözhetetlen a fekete arany, mivel az idegenforgalomból származó bevételek a koronavírus-járvány miatt rekordalacsony szintre süllyedtek. Ehhez jött, hogy Donald Trump korábbi amerikai elnök szankciókkal sújtotta a szigetországot, így a karibi állam súlyos élelmiszer- és gyógyszerhiánnyal küzd. 

Ezt csak tetézi az az áramkimaradások gyakran nyolc óránál is tovább tartanak, ráadásul augusztusban Matanzas kikötőjében tűzvész pusztított, amely megingatta Kuba képességét a létfontosságú üzemanyag importjára. Mindezek eredményeként a kivándorlási ráta évtizedek óta a legmagasabb. 

Helen Yaffe, a Glasgow-i Egyetem oktatója és Kuba-szakértője szerint az ország súlyos energiaválságban szenved. „Az ottani élet kimerítő, a kubaiak hihetetlen kitartásról tettek tanúbizonyságot” – monda a szakértő.

A hidegháború alatt a Szovjetunió látta el olajjal a szigetet, majd a 90-es években Venezuela vette át a vezető szerepet.

2000-ben Hugo Chávez és Castro aláírtak egy megállapodást, amelynek értelmében Kuba orvosokat, nővéreket és tanárokat küldött a venezuelai olajért cserébe. Ennek az egyezménynek 2016-ban lett vége, amikor Venezuela gazdasága összeomlott. 2017-től ismét előtérbe került Oroszország, de a háború kirobbanása után ideiglenesen megszakadtak a szállítmányok, ám most ezek újraindultak.

Viszont azt nem tudni, hogy a gazdasági problémákkal és energiaválsággal küzdő karibi állam mivel fizet Moszkvának.

Jorge Pinon, az austini Texasi Egyetem olajszakértője két lehetőséget lát: az első szerint orosz hitelből történik a vásárlás, amit idővel a karibi állam visszafizet. A másik eshetőség szerint Venezuela finanszírozza a Kubába irányuló orosz olajexportot, amelynek értelmében Caracas egy későbbi időpontban ugyanannyi olajat biztosít Moszkvának.

A híreket sem az orosz, sem a kubai, sem a venezuelai külügyminisztérium nem kommentálta.

India úgy halmozza az orosz olajat, mintha nem lenne holnap

India kitúrja Kínát az orosz olajpiacról, Új-Delhi sosem látott mennyiségben vásárolja az orosz kőolajat, annak ellenére, hogy korábban azt hangoztatták, nem elégedettek az orosz ESPO nyersolajjal. A mostani trendváltozás akár a közel-keleti országokat is érintheti, hiszen India elfordulhat Szaúd-Arábiától, mivel az ESPO könnyűolaj olcsóbb, mint a szaúdi termék.