Irán egész illegális pénzügyi hálózatot épített ki annak érdekében, hogy megkerülje a nukleáris politikája miatt az olajexportjára kivetett szankciókat. A Politico összeállítása szerint Teherán valóságos párhuzamos univerzumot hozott létre fedőcégekből és külföldi – köztük jelentős, európai és amerikai központú – bankokból, amelyeket felhasználva megkerüli a nemzetközi ellenőrzést, és folytatja az üzletelést. Ezek segítségével sikerült megtorpedózni Washington minden erőfeszítését, amely arra irányult, hogy izolálja az iszlám köztársaságot, és kivéreztesse a gazdaságát.
Fotó: Angelos Tzortzinis / AFP
Oroszországot az Ukrajna ellen indított invázió miatt hasonló nemzetközi izoláció fenyegeti, és nyugati diplomaták szerint Teherán kész a fegyverszállítások mellett az olajexport terén is Moszkva segítségére sietni. Szerintük ezt bizonyítja, hogy egy sor egyeztetés történt a közelmúltban orosz és iráni illetékesek között, amelyeken részt vett például Ali Szalehabadi, a teheráni jegybank elnöke és Ali Fekri helyettes gazdasági miniszter. Ha pedig Moszkvának sikerül lemásolnia a működő iráni rendszert, akkor reménykedhet benne, hogy csökkenti minden nyugati szankció, még a jövőben várhatók hatását is, különösen az olaj- és gázszektorban, amely kulcsfontosságú az orosz gazdaság számára. Ez nagyobb rugalmasságot és időt biztosítana Vlagyimir Putyin elnök számára, hogy folytassa a háborút az olajbevételek fenntartásával.
Bárkinek, aki az orosz gondolkodás megváltoztatásában érdekelt, meg kell értenie, hogy az orosz–iráni pénzügyi képességek megbénítása alapvető fontosságú
– figyelmeztetett az egyik nyugati tisztviselő.
Kijátszott nyomásgyakorlás
Iránnak olyan nyugati bankok segítenek elkerülni a szankciókat illegális tranzakciókon keresztül, mint a német Commerzbank és Deutsche Bank vagy az amerikai Citigroup – állítják diplomaták, akik szerint fennáll a veszély, hogy ezek a pénzintézetek – akarva vagy akaratlanul – hasonló rendszert alakíthatnak ki Oroszországgal is. Az iráni elszámolóházak és a teheráni rezsim által ellenőrzött, külföldön bejegyzett fedőcégek közötti közelmúltbeli tranzakciók adatai a Politico szerint arra utalnak, hogy a hálózat által kezelt illegális üzlet volumene évente minimum több tízmilliárd dollárra rúg. (Egy dollár 389,2 forint.)
A lap által látott és nyugati tisztviselők által hitelesített adatok világosan mutatják, hogy Iránnak milyen mértékben sikerült kijátszania a Washington által 2018-ban kezdeményezett, úgynevezett maximális nyomásgyakorlási kampányt, amelyet egy nyugati illetékes szerint egyértelműen Teherán nyert meg. Egyúttal azt is megmagyarázhatja, miért vonakodott Irán ismét tárgyalásokat kezdeni a nukleáris egyezményről, annak ellenére, hogy Joe Biden amerikai elnök adminisztrációja jelentős engedményeket tett a párbeszéd újraindítása érdekében.
Bár az amerikai szankciók súlyos károkat okoztak az iráni gazdaságnak, Teherán titkos pénzügyi hálózata biztosította, hogy működésben maradjon. Magas ugyan az és a de a gazdaság az utóbbi időben az élet jeleit mutatja, a Világbank szerint az elmúlt pénzügyi évben több mint 4 százalékkal nőtt. Míg a büntetőintézkedések hatására az ország olajkivitele a felére, napi egymillió hordóra esett vissza, más területeken, például a petrolkémiai termékek és a fémek terén sikerült fenntartania a stabil kereskedelmet. Irán tavaly százmilliárd dolláros külkereskedelmi forgalmat bonyolított le, ami a legmagasabb szint azóta, hogy az Egyesült Államok újra bevezette a szankciókat.
Radar alatti olaj
Az iráni olaj vonzó Kína számára, főként azért, mert viszonylag olcsó, a szankciók miatt a piaci árakhoz képest tetemes árengedménnyel kínálják a fedőcégeken keresztül. Hasonló a helyzet a szintén diszkontáron kínált orosz olajjal is, amelyet Kína és India is hatalmas mennyiségben vásárol.
Sokat segít a figyelem kijátszásában, hogy az olajat viszonylag könnyű radar alatt szállítani, erre több megoldás is van. Az egyik, hogy nemzetközi vizeken hajóról hajóra szivattyúzzák át, ami Oroszországnak azért is segít, mert képes elegendő tankert biztosítani az általa termelt olaj többségének szállítására – elemzők szerint ezért is lehet hatástalan a december 5-én bevezetendő ársapka. A legnagyobb olajexportőr, a Rosznyefty már bővítette is tankhajóbérlési üzletágát, hogy házhoz vigye az energiahordozót a vevőinek, és egy görög oknyomozó újságíró szerint a görög tankertulajdonosok is több orosz olajat szállítanak, mint valaha, bár ezzel még nem sértik a szankciókat.
A másik módszer az olaj keverése máshonnan származóval, amivel gyakorlatilag követhetetlenné válik az eredete; az oroszok már alkalmazzák is ezt a megoldást.
Az irániaknál problémát okoz a fizetés, az oroszok esetében kevésbé, mivel a szankciók részeként kizárták őket a SWIFT nemzetközi pénzügyi üzenetküldő rendszerből, amely helyett egyre több partnerüknél alkalmazzák a sajátjukat, amelyre az Egyesült Államoknak nincs rálátása, és beavatkozni sem tud. Emellett egyre több országgal állapodott meg rubel- vagy más helyivaluta-elszámolásban.
