A világ legnagyobb hasis exportőre legális útra próbál térni
Marokkó északi részén található a Rif-hegység, egy termékeny, de elszigetelt és szegény régió, amely az embercsempészet és az iszlamista terrorizmus melegágya. Azonban a terület nem csak erről híres, hanem az itt termesztett kenderről, amely az országot a világ legnagyobb hasis-exportőrévé teszi. Az iparág rengeteg pénzt termel, az állam pedig részesedni akar a bevételekből - írta a Bloomberg.
Fotó: Getty Images
A napon szárított növényből kiverik a kábító hatású virágport, és tömör gyantatömbökké gyúrják az aznap érkező vásárlók, a helyi drogbárók számára. A kábítószert ezután belföldön értékesítik tovább, vagy egy rövid ugrással a Földközi-tengeren túlra szállítják a tehetősebb európai vevőknek. A helyi gazdák generációk óta tartják el így a családjukat és falvaikat.
De a marokkói kormány a régióban folyó illegális tevékenységekért a drogtermesztést okolja, ezért két legyet ütnének egy csapásra,
legalizálnák a kannabiszt és ezzel ellenőrzésük alá vonnák a helyi kábítószer-kereskedelmet, amivel komoly bevételt is nyernek.
Bár a kendertermesztés 1974 óta illegális az országban, a hatóságok nagyrészt szemet hunytak felette, és Marokkó volt az egyetlen muszlim ország, amely két évvel ezelőtt támogatta a kábítószer törlését az ENSZ veszélyes anyagok listájáról. Most a kormány pár kijelölt területen legálissá tette a növény termesztését, de csak gyógyászati és ipari célra, hogy meglovagolják az orvosi kannabisz nemzetközi fellendülését.
Az érintett terület nagyjából 50 ezer hektár három északi tartományban, amely a marokkói kenderültetvények 70 százalékát jelenti. A legutóbbi hivatalos adatok szerint a parcellák átlagosan fél hektár nagyságúak, és több százezer embernek biztosítanak megélhetést.
Ez egy rendkívüli lehetőség a gazdák számára és mindenkit megkérünk a részvételre, de senkit nem fogunk kényszeríteni. Ez egy jövedelmező piac, ezért a gazdáknak kell nagyobb részesedést kell kapniuk a bevételekből, és meg kell szabadulniuk a közvetítőktől, a drogbáróktól.
- mondta Mohamed El-Guerrouj, aki a kannabisz legális használatát szabályozó, újonnan létrehozott állami ügynökséget vezeti.
A belügyminisztérium törvényjavaslata szerint a legális kannabiszra való áttérés 2028-ig mintegy harmadával növelné az üzletből származó bevételeket, a régiót pedig kiemelné az elszigeteltségből, fejlesztené a helyi infrastruktúrát és új munkahelyeket hozna létre az országos iparággá váló ágazatban. A kormány pedig megpróbál pénzt szerezni az egészségügyi és szociális kiadások növelésére, miután a világjárvány feltárta az ország sebezhetőségét.
A gazdák azonban nem bíznak a kormányban, a Rif-hegységben hosszú történelme van az ellenállásnak. Legutóbb 2016 októberében törtek ki zavargások, miután egy halárus a rendőrökkel folytatott vitája közben halálos balesetet szenvedett. A tüntetéssorozatot csak nyolc hónappal később tudták leverni.
A kormánnyal szemben a drogbárók sokkal megbízhatóbbak a helyi termesztők számára, akik szerintük a legnehezebb időkben is ott voltak, hogy megvegyék az árujukat, ezzel életben tartva a régiót – bár a gazdák részesedése a kábítószer-kereskedelemből elhanyagolható, számukra ezen múlik a túlélés, hiába gazdagodnak meg rajtuk a kereskedők.
A kannabiszgazdaság definíció szerint a drogbárók kizsákmányolásán és uralmán alapul, valamint a termelők közötti erős egyéni versenyen is. Mi a legalizálásunkat a kollektív munka logikájára építettük, ami nem része a marokkói kendertermesztés kultúrájának. Kiszorítjuk őket a komfortzónájukból. Nagyon nehéz lesz a termelők többségét olyan szövetkezetekbe tömöríteni, ahol legálisan is tudnak dolgozni.
- mondta Khalid Mouna, a marokkói kannabiszgazdaság kutatója.
Még ha a kormánynak sikerül is rávennie a gazdákat, az már más kérdés, hogy az orvosi kender kereskedelmének jelentős részét meg tudja-e szerezni. Bármennyire is domináns az ország a hasisban - egy időben a jelentések szerint Marokkó szállította a kábítószer mintegy 70 százalékát Európába -, hatalmas versenyben lesz Thaifölddel, Uruguaynal és Ruandával, ahol az iparág évek óta ki van építve és a termelők is erre specializálódtak.
A marokkói kendertermesztésből származó jövedelem is csökken, miután a világjárvány jelentős túlkínálatot idézett elő. A belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint
2020-ban az ágazat forgalma 325 millió euró volt, szemben a 8,1 milliárd eurós utcai értékkel, amelyből a drogbárók profitáltak. A termelői árak a 2000-es évek eleje óta egyharmadával csökkentek.
Ha az ország átáll a legális termelésre, az árak helyreállhatnak, ahogyan ezt világszerte lehet látni. A nyers és szárított kannabiszvirág ára több mint 50 százalékkal megemelkedett, míg a hasis értéke is megduplázódott. A marokkói gazdák számára azonban kérdéses marad, hogy megéri-e nekik átállni az állami termelésre, vagy maradnak a drogbárók kiszolgálásánál.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
